A köztársasági elnök Emmanuel Macron francia államfő meghívására érkezett a párizsi nemzetközi békefórumra. 

A Nemzetközi Béke Fórumon a magyar államfő közölte, hogy a béke útjában álló akadályok lebontásán közösen kell dolgozni. Novák Katalin tíz pontban foglalta össze, melyek a béke ellen ható tényezők. Kiemelte, hogy a békét annál nehezebb megteremteni, minél régebben tart a viszály, a harcok elhúzódása egyre nagyobb pusztítást, szenvedést okoz, és a háború eszkalációjához vezet. 

A francia Szenátus elnöke, Gérard Larcher november 11-én fogadta Novák Katalint, Magyarország elnökét. A találkozó alkalmat adott az Európai Unió, Franciaország és Magyarország közötti kapcsolatok aktualitásainak, illetve többek között az Ukrajna elleni orosz agresszió és a háború következményeinek áttekintésére. 

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarországon november 3-a környékén évek óta – emlékezve a legnagyobb magyar felajánlására – a tudományos élet különböző színterein összegyűlik hazánk szellemi derékhada, és ünnepi keretek között számol be tudományos felfedezéseiről, kutatásairól, munkája gyümölcséről. Seregszemléje ez a magyar tudománynak, annak, ami a miénk. 

A magyarokat szeretik és elismerik Kanada Ontario tartományában, az itteni magyar közösség pedig ugyanúgy számíthat Magyarországra, mint Kanadára – jelentette ki a Novák Katalin köztársasági elnök Torontóban, ahol látogatása során részt vett a Magyar Örökség Hónap záró gálaeseményén. 

Novák Katalin hivatalos látogatáson járt Alexander Van der Bellen újra megválasztott osztrák köztársasági elnöknél Bécsben. A két államfő közötti négyszemközti megbeszélésen szó esett többek között az Ukrajnában zajló háborúról, a kárpátaljai magyarok helyzetéről, az energiafüggetlenség szükségességéről, a bevándorlás és a migráció kérdéséről, valamint a nyugat-balkáni bővítés folytatásának fontosságáról.

Novák Katalin köztársasági elnök a mosonmagyaróváriak meghívására az ország megyéi közül elsőként Győr-Moson-Sopron megyébe látogatott. Többek között azért, hogy közösen emlékezzen az ’56-os sortűz áldozataira a helyiekkel, továbbá, hogy találkozzon a megyében élő és dolgozó emberekkel. 

A Visegrádi Négyek államfői csúcstalálkozóján kiderült, annak ellenére, hogy vannak nézetkülönbségek, a tagországoknak továbbra is van közös mondanivalója Európa és a világ számára. A Pozsonyban tartott megbeszélés témája volt az ukrajnai háború, a menekültek megsegítése, az energiaválság, az energiafüggetlenség megteremtése, az Északi Áramlat elleni támadás, az atomenergia létjogosultsága és a tömeges illegális migráció. 

Mi, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észak-Macedónia, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Montenegró, Románia és Szlovákia elnökei elítéljük az ukrán városok ellen Oroszország által a közelmúltban végrehajtott tömeges bombázásokat, amelyek a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek minősülnek.

Emlékeztetünk arra, hogy a háborús és az emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el, és a világ minden táján a bíróságok joghatósága alá tartoznak.

A máltai munkalátogatása során Novák Katalin köztársasági elnök részt vett a 2003-ban létrejött, Európa ügyének erősítését célzó ún. Arraiolos-csoport tanácskozásán. Az Arraiolos-csoportnak 16 EU-s ország a tagja és deklarált célja, hogy lehetőséget biztosítson az európai együttműködéshez kötődő témák megvitatására az európai államelnökök számára. 

Shavkat Mirziyoyev és a magyar köztársasági elnök tárgyalásaik során megállapodott a két ország közötti kapcsolatok erősítésében. 

Közölték, hogy béke és a biztonság kiemelten fontos mindkét ország számára, mivel Üzbegisztán szomszédságában, Afganisztánban évek óta nincs béke, most pedig Magyarország szomszédságában, Ukrajnában is háború dúl.