Mi, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észak-Macedónia, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Montenegró, Románia és Szlovákia elnökei elítéljük az ukrán városok ellen Oroszország által a közelmúltban végrehajtott tömeges bombázásokat, amelyek a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek minősülnek.

Emlékeztetünk arra, hogy a háborús és az emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el, és a világ minden táján a bíróságok joghatósága alá tartoznak.

A máltai munkalátogatása során Novák Katalin köztársasági elnök részt vett a 2003-ban létrejött, Európa ügyének erősítését célzó ún. Arraiolos-csoport tanácskozásán. Az Arraiolos-csoportnak 16 EU-s ország a tagja és deklarált célja, hogy lehetőséget biztosítson az európai együttműködéshez kötődő témák megvitatására az európai államelnökök számára. 

Shavkat Mirziyoyev és a magyar köztársasági elnök tárgyalásaik során megállapodott a két ország közötti kapcsolatok erősítésében. 

Közölték, hogy béke és a biztonság kiemelten fontos mindkét ország számára, mivel Üzbegisztán szomszédságában, Afganisztánban évek óta nincs béke, most pedig Magyarország szomszédságában, Ukrajnában is háború dúl. 

Novák Katalin Pozsonyban találkozott Zuzana Caputová szlovák elnökkel. A két államfő közötti első hivatalos találkozón a kétoldalú kapcsolatokról, az illegális migrációról, az ukrajnai háborúról, az Európát sújtó energetikai válságról, valamint a Szlovákiában élő magyarságot érintő kérdésekről esett szó. 
Zuzana Caputová nyíltnak, őszintének és konstruktív hangulatúnak értékelte a találkozót, amelyen - mint mondta – közös és eltérő nézőpontokat is megvitattak, és nagyon fontosnak nevezte a kérdésekben zajló párbeszéd fenntartását. 

Novák Katalin többnapos hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, ahol felszólalt az ENSZ-közgyűlésen, majd találkozott a szervezet főtitkárával, az amerikai elnökkel, több jelentős államfővel, politikussal, üzletemberrel, a nemzetközi diplomácia képviselőivel, illetve különböző vallási szervezetek és az amerikai magyar közösségek vezetőivel. 

1. nap 

"Talán mindig is igaz volt, hogy a vezetés legnehezebb formája a békét „megvívni”. Erre nem ismerek egyetlen sikeres receptet sem, de az évek során megfigyeltem, hogy léteznek univerzális vezetői tulajdonságok, és ezek gyakran arról szólnak, hogy megtaláljuk a módját, hogyan ösztönözzük az embereket, hogy erőfeszítéseiket, tehetségüket, meglátásaikat, lelkesedésüket és inspirációjukat egyesítsék, hogy együtt dolgozzanak."

Őfelsége, a néhai II. Erzsébet királynő itt, az ENSZ Közgyűlése előtt 2010-ben elmondott beszédéből idéztem. 

Egy olyan vezetőt gyászol most a világ, aki egész életét nemzete szolgálatába állította.

Egy olyan vezető távozott közülünk, aki számára keresztény hite mindennapi megélt valóság volt. Egy olyan vezető, aki higgadt, megfontolt, bölcs, méltóságteljes tudott maradni a legnehezebb helyzetekben is.

Valaki, aki tudta, mekkora kincs a béke.

Mi, magyarok hálásak vagyunk neki azért is, mert értett bennünket, elfogadta és tisztelte a nemzetek különböző történelmi, földrajzi, kulturális sajátosságait.

Igyekszünk méltók maradni örökségéhez.

Novák Katalin köztársasági elnök fogadta a Magyarország Barátai Alapítvány tagjait a Sándor-palota Lovagtermében. A 2011-ben létrehozott magyar és magyar származású külföldi tudósokból, művészekből és üzletemberekből álló közösség célja, hogy értékközpontúan és pártatlanul informálja a világ közvéleményét a magyarokkal kapcsolatos eseményekről, eredményekről, illetve hidat képezzen a tudományos világ, a hazai és a külhoni közélet szereplői között. 

A köztársasági elnök elsősorban azért utazott Koszovóba, hogy meglátogassa a KFOR misszióban szolgáló magyar katonákat. Előtte azonban Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnökkel is találkozott Pristinában.

Az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón Novák Katalin kijelentette: „Magyarország közvetítő szerepet tölt be a Nyugat-Balkán és az Európai Unió között.” Kiemelte: Európa békéjéhez, stabilitásához szükséges, hogy a Nyugat-Balkánon béke és biztonság legyen, ehhez járul hozzá a KFOR-haderő.

A Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretében a Sándor-palota ismét megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.

A látogatók megtudhatták, hogy a Sándor-palota egy ferences kolostor, illetve egy későbbi kaszárnya alapjaira épült. A korabeli vélekedésekkel ellentétben a palota építésénél ezeket nem rombolták le teljesen, hanem be-, illetve ráépítették az új, elegánsan finom, mégis puritán épületet.