Baka András köztársasági elnök beszéde az Ügyvédek napján
Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Államtitkár Úr!
Tisztelt Ügyvéd Asszonyok, Ügyvéd Urak!
Kedves Kollégák!
Baka András köztársasági elnök beszéde a Pannonhalmi Főapátságban, Szent Márton ünnepén
Főtisztelendő Cirill Főapát Úr!
Tisztelt Bencés Atyák és Testvérek! Kedves Ünneplő Közösség! Hölgyeim és Uraim!
Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy Szent Márton ünnepén itt lehetek Önökkel, Pannónia Szent Hegyén, a magyar kereszténység, kultúra és szellemiség egyik legfontosabb bölcsőjében.
Bevallom, némi megilletődöttséggel állok itt, a magyar állam legfőbb közjogi méltóságaként, hiszen ezen a helyen a bencés jelenlét még a magyar állam megszületését is megelőzte.
Baka András sajtónyilatkozata Petr Pavel cseh államfővel folytatott prágai megbeszélés alkalmával
Tisztelt Elnök úr, Hölgyeim és Uraim!
Mindenekelőtt szeretném megköszönni Elnök úrnak a szívélyes fogadtatást és a vendéglátást itt Prágában, Közép-Európa egyik legjelentősebb történelmi és kulturális központjában. Magyarország köztársasági elnökeként első hivatalos látogatásom első hivatalos külföldi látogatásom Prágába vezetett, ami jól mutatja a magyar-cseh kapcsolatok jelentőségét.
A Sándor-palota közleménye a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvény Országgyűlés részére megfontolásra történő visszaküldéséről
Dr. Baka András köztársasági elnök – az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve – a mai napon az Országgyűlés részére megfontolásra visszaküldte a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló, az Országgyűlés 2026. november 3-i ülésnapján elfogadott törvényt (a továbbiakban: Törvény).
A Sándor-palota közleménye az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény alkotmánybírósági normakontrollra történő megküldéséről
Az Országgyűlés által a 2026. november 3-i ülésnapján elfogadott, az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényt a köztársasági elnök nem írta alá, hanem előzetes normakontrollra megküldte az Alkotmánybíróságnak.
A Sándor-palota közleménye az egyes törvényeknek a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásával összefüggő módosításáról szóló törvény aláírása kapcsán
Dr. Baka András köztársasági elnök az egyes törvényeknek a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásával összefüggő módosításáról szóló, az Országgyűlés 2026. szeptember 22-i ülésnapján elfogadott törvényt – az abban foglaltak mielőbbi hatályosulását nem akadályozva – a mai napon aláírta, és elrendelte a törvény Magyar Közlönyben történő kihirdetését. A törvény elfogadásának eljárási körülményeit megvizsgálva ugyanakkor az államfő figyelemfelhívással fordul az Országgyűléshez.
Fél évszázad a kisebbségben élő magyarok jogvédelmének szolgálatában
"A diaszpóra-lét nem deficit, hanem többlet. Bárhol is él a világban, minden magyarnak az adott környezetben van feladata: megőrizni, továbbadni nemzettudatát, és a magyarság jó hírét kelteni, terjeszteni saját közösségében." (Hámos László, a HHRF társalapítója és vezetője, 2011.)
Fél évszázad a kisebbségben élő magyarok jogvédelmének szolgálatában - a Magyar Emberi Jogok Alapítvány alapításának 50. évfordulójáról emlékeztek meg Baka András köztársasági elnök jelenlétében az Országházban. Az államfőt Szekeres Zsolt az Alapítvány elnöke kalauzolta végig a kiállításon.
A Sándor-palotában egyeztetett az Országgyűlés elnöke
A volt köztársasági elnökkel egyeztetett az államfői feladat- és hatásköröket ideiglenesen gyakorló házelnök asszony a Sándor-palotában.
Forsthoffer Ágnes és dr. Sulyok Tamás megbeszélése után az Országgyűlés elnöke állománygyűlésen találkozott a Sándor-palota munkatársaival.
A házelnök megerősítette, hogy számít az államfői hivatal együttműködésére az új köztársasági elnök megválasztásáig tartó átmeneti időszakban, ezzel is biztosítva az intézmény stabilitását.
A köztársasági elnök a Magyar Olimpiai Bizottság 130 éves jubileumi gáláján
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) létrejöttének 130. évfordulóját ünneplő olimpiai közösséget köszöntötte dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök a Szépművészeti Múzeumban.
Az államfő beszédében kijelentette: A sport nekünk, magyaroknak igazi közösségformáló erő, mivel nemzedékek adják tovább egymásnak a tudást, a lelkesedést és a szenvedélyt.
A köztársasági elnök szerint a Magyar Olimpiai Bizottság 130 évvel ezelőtti megalapításával olyan nemzeti erőforrás született, amely tartást, hitet adott és ad ma is a magyar sportnak.
„Egy elnök politikai okokból történő elmozdítása precedenst teremtene Európában" - interjú Sulyok Tamással a Valeurs Actuelles francia politikai és közéleti hetilapban
Budapesten, a Sándor-palotában, hivatalos rezidenciáján fogadta a Valeurs Actuelles munkatársait a 70 éves magyar köztársasági elnök, Sulyok Tamás, hogy kifejtse érveit a közte és az új miniszterelnök, Magyar Péter között kialakult vitás helyzetről. Az Orbán Viktor legyőzőjeként ismert politikus arra szólította fel a 2024-ben öt évre megválasztott neves jogászt, hogy mondjon le. Ez „súlyos” és „történelmi” támadás az európai jogállamiság ellen – mondja az államfő.
Nincs közjogi indok az eltávolításomra - interjú Dr. Sulyok Tamás államfővel a Do Rzeczy c. konzervatív lengyel hetilapban
Magyar Péter miniszterelnök nem szándékozik megvárni 2029 márciusát, amikor lejár az Ön mandátuma. Nyilvánosan bejelentette már, hogy legkésőbb augusztus 20-ig Magyarországnak új köztársasági elnöke lesz. Az alkotmánymódosítás után a kormányfő egyébként ily módon nemcsak Önt, hanem az Alkotmánybíróság elnökét és a Kúria elnökét is le akarja váltani. Kertelés nélkül: Magyar Péter éppen az abszolút hatalom átvételét tervezi Magyarországon?
Jogállamsértés - Dr. Sulyok Tamás államfő interjúja a Die Weltwoche svájci lapnak
Sulyok Tamás, Magyarország elnöke ellenáll lemondatásának. A Weltwoche című lappal folytatott beszélgetésben az alkotmányjogász elmagyarázza, miért nem mond le - és hogy Magyar Péter miniszterelnök eljárása miért jelent veszélyt az európai jogállamra nézve.
A Sándor-palota közleménye a Velencei Bizottság megkeresése tárgyában
A köztársasági elnök 2026. május 29-én fordult a Velencei Bizottsághoz az áprilisi választásokat követően kialakult közjogi helyzet miatt, amely a jogállamiság és a hatalommegosztás alapvető és súlyos sérelmével fenyeget, különös tekintettel az Alaptörvény 17. módosításának tervezetébe foglalt jogi eszközre, amely az alkotmányos demokrácia alapvető értékei elleni súlyos támadást jelent.
Nincs közjogi indok az eltávolításomra - interjú Dr. Sulyok Tamás államfővel a Do Rzeczy c. konzervatív lengyel hetilapban
Magyar Péter miniszterelnök nem szándékozik megvárni 2029 márciusát, amikor lejár az Ön mandátuma. Nyilvánosan bejelentette már, hogy legkésőbb augusztus 20-ig Magyarországnak új köztársasági elnöke lesz. Az alkotmánymódosítás után a kormányfő egyébként ily módon nemcsak Önt, hanem az Alkotmánybíróság elnökét és a Kúria elnökét is le akarja váltani. Kertelés nélkül: Magyar Péter éppen az abszolút hatalom átvételét tervezi Magyarországon?
A Sándor-palota közleménye a Velencei Bizottság elnöki küldöttségének látogatásáról
Sulyok Tamás köztársasági elnök a mai napon a Sándor-palotában tárgyalt Marta Cartabia asszonnyal, a Velencei Bizottság elnökével, Simona Granata-Menghini asszonnyal, a Velencei Bizottság igazgatójával és titkárával, valamint Christoph Grabenwarter úrral, a Velencei Bizottság Ausztria által delegált tagjával az államfő Velencei Bizottsághoz intézett megkeresése tárgyában.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott 2026.06.11-i államfői indítvány
A köztársasági elnök 2026. június 11-én az Alkotmánybírósághoz fordult az Alaptörvény értelmezése iránt az alaptörvény-módosításra vonatkozó rendelkezéseit érintően.
Az Alkotmánybíróság 2026. június 19-én kiadott közleményében foglalt tájékoztatás szerint hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással önmagával szemben kizárási okot jelentett be, amely a törvényi rendelkezések értelmében azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság nem határozatképes, ezért nem tud döntést hozni az ügyben.
Az Alkotmánybírósághoz beadott államfői indítvány - SP/1909-1/2026.
Iktatószám: SP/1909-1/2026.
Dr. Polt Péter úr
az Alkotmánybíróság elnöke részére
Tárgy: az Alaptörvény S) cikkének és 24. cikk (5) bekezdésének értelmezésére irányuló indítvány (az Alkotmánybíróság alkotmánymódosítás-minősítési hatásköre, valamint az alkotmánymódosító hatáskör tárgyi terjedelme)
TISZTELT ELNÖK ÚR!
Emlékezés az 1956-os poznańi munkásfelkelésre
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök Karol Nawrocki lengyel államfő meghívására munkalátogatásra utazott Lengyelországba, hogy részt vegyen az 1956-os poznańi munkásfelkelés ünnepi megemlékezésén. Az eseményen jelen volt még Bajram Begaj albán és Edgars Rinkēvičs lett államfő is. Az ünnepség során a négy elnök közös nyilatkozatott tett közzé az évfordulóhoz kapcsolódóan: „A poznańi felkelés lett a szikra, ami fellobbantotta a szabadság lángját Közép-Európában.
A Sándor-palota közleménye az Alaptörvény tizenhatodik módosításának a miniszterelnök megválasztását korlátozó rendelkezéseivel összefüggésben
Az Országgyűlés 2026.06.15-én elfogadta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. A köztársasági elnök az Alaptörvény módosítását kizárólag a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekre tekintettel vizsgálhatja. A köztársasági elnök megállapította, hogy az Alaptörvény módosítása e követelményeknek megfelelt, nem állnak fenn az előzetes normakontroll eljárás kezdeményezésének feltételei.
Nagyköveti megbízólevél átvétele
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök nagyköveti megbízólevelet vett át a Sándor-palotában őexc. Gülsun Erkul asszonytól, a Török Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetétől.
A magyar államfő sok sikert kívánt az új nagykövet munkájához, aki a Sándor-palotában lezajlott ünnepélyes aktus után megkezdhette teljes körű diplomáciai szolgálatát Magyarországon.
A Sándor-palota közleménye az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények költségcsökkentéssel kapcsolatos módosításáról szóló törvény aláírása kapcsán
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények költségcsökkentéssel kapcsolatos módosításáról szóló törvényt a mai napon aláírta, és elrendelte annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. A törvény elfogadásának eljárási körülményeit megvizsgálva ugyanakkor az államfő megállapította a házszabályi rendelkezések megsértését, amelynek súlyát körültekintően mérlegelnie kellett.
A Kúria elnökhelyettesének kinevezése
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök dr. Gyarmathy Juditot nevezte ki a Kúria elnökhelyettesének.
Az államfő szerint az igazságszolgáltatás függetlensége az alkotmányos demokrácia egyik alappillére. Úgy vélte, hogy a bírói hatalomnak a politikai tértől független intézményi, személyi és szakmai garanciái nem önmagukért léteznek, hanem a hatalommegosztás és a jogállamiság közös biztosítékait jelentik.