Baka András köztársasági elnök beszéde a Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Iskola és Kollégium tanévnyitóján
Tisztelt Főigazgató Asszony! Tisztelt Tanári Kar!
Kedves Vendégek, Kedves Diákok!
Dr. Baka András köztársasági elnök köszöntője a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus megnyitóján
Tisztelt Kongresszus, Hölgyeim és Uraim!
Tisztelettel köszöntöm Önöket a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus megnyitóján. A kongresszus több évtizedes történetének immár hagyománya, hogy a mindenkori köztársasági elnök fővédnökségével támogatja e rangos tudományos eseményt. Megbízatásom kezdetén örömmel folytatom ezt a hagyományt, amellyel egyben a magyar állam megbecsülését is ki kívánom fejezni a magyarságkutatás nemzetközi közössége iránt.
Dr. Baka András köztársasági elnök beszéde 2026. augusztus 20-án a közmédia M1 csatornáján
Tisztelt Honfitársaim!
Augusztus 20-án Szent István államalapítására emlékezünk. Arra a felismerésre, hogy egy ország jövőjét nemcsak vezetők, hanem erős, tartós intézmények teremtik meg.
Ma nekünk is ilyen intézményeket kell építenünk: olyanokat, amelyek nem a mindenkori hatalmat, hanem a polgárokat szolgálják. Mert egy állam minőségét végső soron az mutatja meg, hogyan működnek azok az intézmények, amelyekkel polgárai nap mint nap találkoznak.
Ilyen intézmény a közmédia is.
A Sándor-palota közleménye
Baka András köztársasági elnök hivatalában fogadta dr. Lajtár Istvánt, a legfőbb ügyész helyettesét.
A találkozót az államfő kezdeményezte, mivel dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész megbízatása – lemondására tekintettel – a mai napon megszűnik. Az új legfőbb ügyész személyére a köztársasági elnöknek kell javaslatot tennie az Országgyűlés részére.
A Sándor-palota közleménye dr. Baka András köztársasági elnök hivatalba lépéséről
2026. augusztus 19-én hivatalba lépett dr. Baka András köztársasági elnök.
Az Országgyűlés elnöke egyeztetésre hívja a Kormány és a parlamenti pártok vezetőit
A Magyarországot sújtó rendkívüli hőség, a Duna kritikusan alacsony vízállása, az atomerőmű emiatt szükségessé vált leállítása, valamint a több települést érintő harmadfokú vízkorlátozás olyan rendkívüli helyzetet idézett elő, amelynek kezelése összehangolt és haladéktalan cselekvést igényel.
Fél évszázad a kisebbségben élő magyarok jogvédelmének szolgálatában
"A diaszpóra-lét nem deficit, hanem többlet. Bárhol is él a világban, minden magyarnak az adott környezetben van feladata: megőrizni, továbbadni nemzettudatát, és a magyarság jó hírét kelteni, terjeszteni saját közösségében." (Hámos László, a HHRF társalapítója és vezetője, 2011.)
Fél évszázad a kisebbségben élő magyarok jogvédelmének szolgálatában - a Magyar Emberi Jogok Alapítvány alapításának 50. évfordulójáról emlékeztek meg Baka András köztársasági elnök jelenlétében az Országházban. Az államfőt Szekeres Zsolt az Alapítvány elnöke kalauzolta végig a kiállításon.
A Sándor-palotában egyeztetett az Országgyűlés elnöke
A volt köztársasági elnökkel egyeztetett az államfői feladat- és hatásköröket ideiglenesen gyakorló házelnök asszony a Sándor-palotában.
Forsthoffer Ágnes és dr. Sulyok Tamás megbeszélése után az Országgyűlés elnöke állománygyűlésen találkozott a Sándor-palota munkatársaival.
A házelnök megerősítette, hogy számít az államfői hivatal együttműködésére az új köztársasági elnök megválasztásáig tartó átmeneti időszakban, ezzel is biztosítva az intézmény stabilitását.
A köztársasági elnök a Magyar Olimpiai Bizottság 130 éves jubileumi gáláján
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) létrejöttének 130. évfordulóját ünneplő olimpiai közösséget köszöntötte dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök a Szépművészeti Múzeumban.
Az államfő beszédében kijelentette: A sport nekünk, magyaroknak igazi közösségformáló erő, mivel nemzedékek adják tovább egymásnak a tudást, a lelkesedést és a szenvedélyt.
A köztársasági elnök szerint a Magyar Olimpiai Bizottság 130 évvel ezelőtti megalapításával olyan nemzeti erőforrás született, amely tartást, hitet adott és ad ma is a magyar sportnak.
„Egy elnök politikai okokból történő elmozdítása precedenst teremtene Európában" - interjú Sulyok Tamással a Valeurs Actuelles francia politikai és közéleti hetilapban
Budapesten, a Sándor-palotában, hivatalos rezidenciáján fogadta a Valeurs Actuelles munkatársait a 70 éves magyar köztársasági elnök, Sulyok Tamás, hogy kifejtse érveit a közte és az új miniszterelnök, Magyar Péter között kialakult vitás helyzetről. Az Orbán Viktor legyőzőjeként ismert politikus arra szólította fel a 2024-ben öt évre megválasztott neves jogászt, hogy mondjon le. Ez „súlyos” és „történelmi” támadás az európai jogállamiság ellen – mondja az államfő.
Nincs közjogi indok az eltávolításomra - interjú Dr. Sulyok Tamás államfővel a Do Rzeczy c. konzervatív lengyel hetilapban
Magyar Péter miniszterelnök nem szándékozik megvárni 2029 márciusát, amikor lejár az Ön mandátuma. Nyilvánosan bejelentette már, hogy legkésőbb augusztus 20-ig Magyarországnak új köztársasági elnöke lesz. Az alkotmánymódosítás után a kormányfő egyébként ily módon nemcsak Önt, hanem az Alkotmánybíróság elnökét és a Kúria elnökét is le akarja váltani. Kertelés nélkül: Magyar Péter éppen az abszolút hatalom átvételét tervezi Magyarországon?
Jogállamsértés - Dr. Sulyok Tamás államfő interjúja a Die Weltwoche svájci lapnak
Sulyok Tamás, Magyarország elnöke ellenáll lemondatásának. A Weltwoche című lappal folytatott beszélgetésben az alkotmányjogász elmagyarázza, miért nem mond le - és hogy Magyar Péter miniszterelnök eljárása miért jelent veszélyt az európai jogállamra nézve.
A Sándor-palota közleménye a Velencei Bizottság tájékoztatásával kapcsolatban
A Velencei Bizottság tájékoztatta a köztársasági elnököt a Bizottság azon döntéséről, hogy a továbbiakban – a korábbiakban jelzett sürgős eljárás helyett – rendes eljárási menetben folytatja az Alaptörvény 17. módosítási tervezetének az államfőt érintő részéhez kapcsolódó kérdések vizsgálatát. Ennek megfelelően a köztársasági elnök indítványait a legközelebbi plenáris ülésén, októberben összevontan tárgyalja.
A Sándor-palota közleménye az Alaptörvény tizenhetedik módosításával kapcsolatban
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alaptörvény tizenhetedik módosításának benyújtásával összefüggésben az alábbiakat rögzíti.
Az alaptörvény-módosítási javaslat számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét.
„Egy elnök politikai okokból történő elmozdítása precedenst teremtene Európában" - interjú Sulyok Tamással a Valeurs Actuelles francia politikai és közéleti hetilapban
Budapesten, a Sándor-palotában, hivatalos rezidenciáján fogadta a Valeurs Actuelles munkatársait a 70 éves magyar köztársasági elnök, Sulyok Tamás, hogy kifejtse érveit a közte és az új miniszterelnök, Magyar Péter között kialakult vitás helyzetről. Az Orbán Viktor legyőzőjeként ismert politikus arra szólította fel a 2024-ben öt évre megválasztott neves jogászt, hogy mondjon le. Ez „súlyos” és „történelmi” támadás az európai jogállamiság ellen – mondja az államfő.
A Sándor-palota közleménye a Velencei Bizottság megkeresése tárgyában
A köztársasági elnök 2026. május 29-én fordult a Velencei Bizottsághoz az áprilisi választásokat követően kialakult közjogi helyzet miatt, amely a jogállamiság és a hatalommegosztás alapvető és súlyos sérelmével fenyeget, különös tekintettel az Alaptörvény 17. módosításának tervezetébe foglalt jogi eszközre, amely az alkotmányos demokrácia alapvető értékei elleni súlyos támadást jelent.
Nincs közjogi indok az eltávolításomra - interjú Dr. Sulyok Tamás államfővel a Do Rzeczy c. konzervatív lengyel hetilapban
Magyar Péter miniszterelnök nem szándékozik megvárni 2029 márciusát, amikor lejár az Ön mandátuma. Nyilvánosan bejelentette már, hogy legkésőbb augusztus 20-ig Magyarországnak új köztársasági elnöke lesz. Az alkotmánymódosítás után a kormányfő egyébként ily módon nemcsak Önt, hanem az Alkotmánybíróság elnökét és a Kúria elnökét is le akarja váltani. Kertelés nélkül: Magyar Péter éppen az abszolút hatalom átvételét tervezi Magyarországon?
A Sándor-palota közleménye a Velencei Bizottság elnöki küldöttségének látogatásáról
Sulyok Tamás köztársasági elnök a mai napon a Sándor-palotában tárgyalt Marta Cartabia asszonnyal, a Velencei Bizottság elnökével, Simona Granata-Menghini asszonnyal, a Velencei Bizottság igazgatójával és titkárával, valamint Christoph Grabenwarter úrral, a Velencei Bizottság Ausztria által delegált tagjával az államfő Velencei Bizottsághoz intézett megkeresése tárgyában.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott 2026.06.11-i államfői indítvány
A köztársasági elnök 2026. június 11-én az Alkotmánybírósághoz fordult az Alaptörvény értelmezése iránt az alaptörvény-módosításra vonatkozó rendelkezéseit érintően.
Az Alkotmánybíróság 2026. június 19-én kiadott közleményében foglalt tájékoztatás szerint hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással önmagával szemben kizárási okot jelentett be, amely a törvényi rendelkezések értelmében azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság nem határozatképes, ezért nem tud döntést hozni az ügyben.
Az Alkotmánybírósághoz beadott államfői indítvány - SP/1909-1/2026.
Iktatószám: SP/1909-1/2026.
Dr. Polt Péter úr
az Alkotmánybíróság elnöke részére
Tárgy: az Alaptörvény S) cikkének és 24. cikk (5) bekezdésének értelmezésére irányuló indítvány (az Alkotmánybíróság alkotmánymódosítás-minősítési hatásköre, valamint az alkotmánymódosító hatáskör tárgyi terjedelme)
TISZTELT ELNÖK ÚR!
Emlékezés az 1956-os poznańi munkásfelkelésre
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök Karol Nawrocki lengyel államfő meghívására munkalátogatásra utazott Lengyelországba, hogy részt vegyen az 1956-os poznańi munkásfelkelés ünnepi megemlékezésén. Az eseményen jelen volt még Bajram Begaj albán és Edgars Rinkēvičs lett államfő is. Az ünnepség során a négy elnök közös nyilatkozatott tett közzé az évfordulóhoz kapcsolódóan: „A poznańi felkelés lett a szikra, ami fellobbantotta a szabadság lángját Közép-Európában.
A Sándor-palota közleménye az Alaptörvény tizenhatodik módosításának a miniszterelnök megválasztását korlátozó rendelkezéseivel összefüggésben
Az Országgyűlés 2026.06.15-én elfogadta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. A köztársasági elnök az Alaptörvény módosítását kizárólag a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekre tekintettel vizsgálhatja. A köztársasági elnök megállapította, hogy az Alaptörvény módosítása e követelményeknek megfelelt, nem állnak fenn az előzetes normakontroll eljárás kezdeményezésének feltételei.