Baka András köztársasági elnök beszéde a Pannonhalmi Főapátságban, Szent Márton ünnepén
Főtisztelendő Cirill Főapát Úr!
Tisztelt Bencés Atyák és Testvérek! Kedves Ünneplő Közösség! Hölgyeim és Uraim!
Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy Szent Márton ünnepén itt lehetek Önökkel, Pannónia Szent Hegyén, a magyar kereszténység, kultúra és szellemiség egyik legfontosabb bölcsőjében.
Bevallom, némi megilletődöttséggel állok itt, a magyar állam legfőbb közjogi méltóságaként, hiszen ezen a helyen a bencés jelenlét még a magyar állam megszületését is megelőzte.
Baka András sajtónyilatkozata Petr Pavel cseh államfővel folytatott prágai megbeszélés alkalmával
Tisztelt Elnök úr, Hölgyeim és Uraim!
Mindenekelőtt szeretném megköszönni Elnök úrnak a szívélyes fogadtatást és a vendéglátást itt Prágában, Közép-Európa egyik legjelentősebb történelmi és kulturális központjában. Magyarország köztársasági elnökeként első hivatalos látogatásom első hivatalos külföldi látogatásom Prágába vezetett, ami jól mutatja a magyar-cseh kapcsolatok jelentőségét.
Baka András beszéde az MTA Jubileumi Tudományünnep megnyitó ünnepségén
Köszöntő
a Magyar Tudományos Akadémián
2026. november 3.
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Főtitkár Úr és Főtitkárhelyettes Asszony! Tisztelt Alelnök Asszony és Alelnök Urak, Professzor Asszonyok és Urak!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Sándor-palota közleménye a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvény Országgyűlés részére megfontolásra történő visszaküldéséről
Dr. Baka András köztársasági elnök – az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve – a mai napon az Országgyűlés részére megfontolásra visszaküldte a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló, az Országgyűlés 2026. november 3-i ülésnapján elfogadott törvényt (a továbbiakban: Törvény).
A Sándor-palota közleménye az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény alkotmánybírósági normakontrollra történő megküldéséről
Az Országgyűlés által a 2026. november 3-i ülésnapján elfogadott, az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényt a köztársasági elnök nem írta alá, hanem előzetes normakontrollra megküldte az Alkotmánybíróságnak.
A Sándor-palota közleménye az egyes törvényeknek a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásával összefüggő módosításáról szóló törvény aláírása kapcsán
Dr. Baka András köztársasági elnök az egyes törvényeknek a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásával összefüggő módosításáról szóló, az Országgyűlés 2026. szeptember 22-i ülésnapján elfogadott törvényt – az abban foglaltak mielőbbi hatályosulását nem akadályozva – a mai napon aláírta, és elrendelte a törvény Magyar Közlönyben történő kihirdetését. A törvény elfogadásának eljárási körülményeit megvizsgálva ugyanakkor az államfő figyelemfelhívással fordul az Országgyűléshez.
Fél évszázad a kisebbségben élő magyarok jogvédelmének szolgálatában
"A diaszpóra-lét nem deficit, hanem többlet. Bárhol is él a világban, minden magyarnak az adott környezetben van feladata: megőrizni, továbbadni nemzettudatát, és a magyarság jó hírét kelteni, terjeszteni saját közösségében." (Hámos László, a HHRF társalapítója és vezetője, 2011.)
Fél évszázad a kisebbségben élő magyarok jogvédelmének szolgálatában - a Magyar Emberi Jogok Alapítvány alapításának 50. évfordulójáról emlékeztek meg Baka András köztársasági elnök jelenlétében az Országházban. Az államfőt Szekeres Zsolt az Alapítvány elnöke kalauzolta végig a kiállításon.
A Sándor-palotában egyeztetett az Országgyűlés elnöke
A volt köztársasági elnökkel egyeztetett az államfői feladat- és hatásköröket ideiglenesen gyakorló házelnök asszony a Sándor-palotában.
Forsthoffer Ágnes és dr. Sulyok Tamás megbeszélése után az Országgyűlés elnöke állománygyűlésen találkozott a Sándor-palota munkatársaival.
A házelnök megerősítette, hogy számít az államfői hivatal együttműködésére az új köztársasági elnök megválasztásáig tartó átmeneti időszakban, ezzel is biztosítva az intézmény stabilitását.
A köztársasági elnök a Magyar Olimpiai Bizottság 130 éves jubileumi gáláján
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) létrejöttének 130. évfordulóját ünneplő olimpiai közösséget köszöntötte dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök a Szépművészeti Múzeumban.
Az államfő beszédében kijelentette: A sport nekünk, magyaroknak igazi közösségformáló erő, mivel nemzedékek adják tovább egymásnak a tudást, a lelkesedést és a szenvedélyt.
A köztársasági elnök szerint a Magyar Olimpiai Bizottság 130 évvel ezelőtti megalapításával olyan nemzeti erőforrás született, amely tartást, hitet adott és ad ma is a magyar sportnak.
„Egy elnök politikai okokból történő elmozdítása precedenst teremtene Európában" - interjú Sulyok Tamással a Valeurs Actuelles francia politikai és közéleti hetilapban
Budapesten, a Sándor-palotában, hivatalos rezidenciáján fogadta a Valeurs Actuelles munkatársait a 70 éves magyar köztársasági elnök, Sulyok Tamás, hogy kifejtse érveit a közte és az új miniszterelnök, Magyar Péter között kialakult vitás helyzetről. Az Orbán Viktor legyőzőjeként ismert politikus arra szólította fel a 2024-ben öt évre megválasztott neves jogászt, hogy mondjon le. Ez „súlyos” és „történelmi” támadás az európai jogállamiság ellen – mondja az államfő.
Nincs közjogi indok az eltávolításomra - interjú Dr. Sulyok Tamás államfővel a Do Rzeczy c. konzervatív lengyel hetilapban
Magyar Péter miniszterelnök nem szándékozik megvárni 2029 márciusát, amikor lejár az Ön mandátuma. Nyilvánosan bejelentette már, hogy legkésőbb augusztus 20-ig Magyarországnak új köztársasági elnöke lesz. Az alkotmánymódosítás után a kormányfő egyébként ily módon nemcsak Önt, hanem az Alkotmánybíróság elnökét és a Kúria elnökét is le akarja váltani. Kertelés nélkül: Magyar Péter éppen az abszolút hatalom átvételét tervezi Magyarországon?
Jogállamsértés - Dr. Sulyok Tamás államfő interjúja a Die Weltwoche svájci lapnak
Sulyok Tamás, Magyarország elnöke ellenáll lemondatásának. A Weltwoche című lappal folytatott beszélgetésben az alkotmányjogász elmagyarázza, miért nem mond le - és hogy Magyar Péter miniszterelnök eljárása miért jelent veszélyt az európai jogállamra nézve.
Kinevezések a Sándor-palotában
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kúria elnökhelyetteseivé nevezte ki dr. Csák Zsoltot és dr. Kalas Tibort.
Az államfő jó munkát és sok sikert kívánt a két kinevezettnek új feladataikhoz.
Tisztelet a hősöknek - Főhajtás a 301-es parcellánál
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál az 1958. június 16-án kivégezett Nagy Imre miniszterelnökre és mártírtársaira, illetve az 1956-os forradalmat követő megtorlás vértanúira emlékezett.
Az államfő fejet hajtott az 56-os hősök és áldozatok sírjainál létrehozott emlékhelyen, és elhelyezte az emlékezés koszorúját.
A köztársasági elnök elfogadta a katonai vezetők jelentését
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnokaként fogadta Dr. Böröndi Gábor vezérezredest, a Honvéd Vezérkar főnökét és Tajti Norbert vezérőrnagyot, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatóját.
A hivatalos megbeszélésen szó esett a jelenlegi válságövezetekről, katonai konfliktusokról, valamint a honvédség fejlesztéséről, illetve technikai felkészültségéről.
Dr. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter kinevezése
Június 11-én a Sándor-palotában Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára, július 1-jei hatállyal Dr. Hankó Balázs Zoltánt kultúráért és innovációért felelős miniszterré nevezte ki.
Az államfő jó munkát kívánt a miniszternek.
A szavazatokban a választók demokratikus akarata fejeződik ki
2024. június 9-én az európai parlamenti, helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választások napján Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök Szegeden adta le szavazatát feleségével együtt. A köztársasági elnök a voksolást követően azt mondta, hogy amióta szabad választások vannak, feleségével, Zsuzsával mindig élnek állampolgári jogukkal, majd ismét a szavazáson való részvételre buzdította honfitársait.
A köztársasági elnök a római Collegium Hungaricum vezetőjét fogadta a Sándor-palotában
Dr. Sulyok Tamás találkozott a római Collegium Hungaricum intézetvezetőjével, Dr. Lantos Krisztinával. A Sándor-palotában tartott megbeszélésen elhangzott, hogy a Collegium Hungaricum a mai napig őrzi és erősíti a magyar kultúrát Olaszországban.
Az államfő megköszönte az intézményvezetőnek és stábjának munkáját, amelyről korábbi vatikáni útja során személyesen is meggyőződhetett.
Történelmi megemlékezés Geszten
A Nemzeti Összetartozás Napján Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök részt vett a Geszten megrendezett állami ünnepségen, és megtekintette a most helyreállított Tisza-kastélyt.
Az épületkomplexumban mostantól izgalmas, interaktív kiállításon ismerheti meg mindenki a kiegyezés utáni időszak Magyarországával összeforrott Tisza család történetét és a mártírhalált halt Tisza István miniszterelnök életét.
A tárlatlátogatás során Lázár János építési- és közlekedési miniszter kalauzolta végig a közjogi méltóságokat és a megjelent vendégeket.
Kinevezés a Sándor-palotában
A köztársasági elnök az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesévé nevezte ki Dr. Ocskó Katalin Évát.
Dr. Sulyok Tamás gratulált a kinevezettnek.
Találkozás Maróth Miklós orientalistával
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök fogadta Maróth Miklóst, a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett professzort, orientalistát, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját a Sándor-palotában.
Az államfő tájékoztatást kapott a közel-keleti konfliktus hátteréről és annak kulturális, vallási előzményeiről, gyökereiről.
Az ENSZ ifjúsági küldötteit fogadta Dr. Sulyok Tamás
Brimo Widad és Wettstein Annamária, az ENSZ ifjúsági küldöttei a mai napon látogatást tettek a Sándor-palotában. A vendégek egy Kiskunfélegyházáról, Dr. Sulyok Tamás szülővárosáról festett képpel ajándékozták meg az államfőt.
A köztársasági elnök szerint fontos, hogy a fiatalok világlátása és érdekei is érvényesüljenek a nemzetközi döntéshozatalban. A világszervezet e célból hozta létre 1981-ben az Ifjúsági Küldötti Programját, ennek keretében a magyar ifjúság is lehetőséget kap arra, hogy hivatalos küldöttségként képviselje országát az ENSZ legfontosabb fórumain.