Államfői magánlátogatás a Felvidéken
Felvidéki magánlátogatása során Sulyok Tamás köztársasági elnök Révkomáromba, majd Dunaszerdahelyre látogatott el.
A révkomáromi Zichy-palotában az államfő és házastársa megtekintette a Jókai Mórról szóló állandó emlékkiállítást és a Jókai 200 emlékév alkalmából nyílt időszaki tárlatot. A köztársasági elnök ezt követően az emlékezés koszorúját helyezte el az író szobránál.
A Szent András-bazilikába tett látogatását követően a köztársasági elnök koszorút helyezett el Szladits Károly jogász szobránál. A Dunaszerdahelyen született jogtudós a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, tudományos munkásságának kiemelkedő eredménye a Magyar magánjog című gyűjteményes munka.
Dr. Sulyok Tamás találkozott és tárgyalásokat folytatott a Magyar Szövetség elnökével Gubík Lászlóval és a szervezet vezetőivel.
Felvidéki magánlátogatásán az államfő Borsiba is ellátogatott, és feleségével megtekintette a Rákóczi-kastélyt, valamint a II. Rákóczi Ferenc életét és korát bemutató, interaktív elemekkel kiegészített kiállítást.
A köztársasági elnök Kassán Robert Fico szlovák miniszterelnökkel folytatott megbeszélést a szlovákiai magyarság helyzetéről és a két ország közös békepártiságáról. Az államfő és a szlovák kormányfő egyetértettek abban, hogy Magyarország és Szlovákia szomszédok, partnerek, sorstársak - és nem utolsósorban barátok.
Ezt követően dr. Sulyok Tamás megtekintette a Márai Sándor Emlékkiállítást, majd ezt követően a Szent Erzsébet-dómot, ahol koszorút helyezett el a templom kriptájában II. Rákóczi Ferenc fejedelem sírjánál.
A magyar államfő Kassán „a magyarok templomának” tartott premontrei Szentháromság-templomba is ellátogatott, majd Kassa híres szülöttével, Rudolf Schusterrel, Szlovákia második köztársasági elnökével találkozott.
A köztársasági elnök Magyarország kassai főkonzulátusán részt vett a nemzeti ünnepi alkalmából tartott fogadáson, ahol ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a forradalom és az azt követő szabadságharc a rettenthetetlen pesti srácokról, a munkásgyerekekről és azokról az egyetemistákról is szólt, akik felemelték a fejüket és összefogtak a diktatúra igazságtalanságával és embertelenségével szemben.
„Szembeszegültek a tankokkal és a kínzókamrákat és a politikai foglyok táborait fenntartó, az állampolgárokat kisemmiző kommunista hatalommal" – mondta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy ez a kiállásuk többeknek az életébe került.
Emlékeztetett, 1956 őszén mindenki Magyarországra és az onnan érkező hírekre figyelt. Felhívta a figyelmet a kassai illetőségű Márai Sándor munkásságára is, aki a müncheni Szabad Európa Rádió „sistergő frekvenciáin keresztül" rendszeresen tájékoztatta a hallgatókat az eseményekről.
A köztársasági elnök beszédében elmondta, hogy 1956-ban elvesztettük közel 2700 honfitársunkat, és mintegy 200 ezren menekültek el az országból. Szerinte a sokak életét elragadó forradalom és szabadságharc egy olyan küzdelem volt, „amelyet nekünk, kései utódoknak együtt, békében és tisztelettel miattuk, a szabadságharcosok áldozathozatala miatt is meg kell nyernünk."
„A szabadságharc azóta azt üzeni nekünk, hogy az emberi méltósághoz hozzátartozik a nemzet méltósága is" – jelentette ki. „Számunkra itt és most a magyarok és szlovákok méltósága a fontos. Mindkettő egymást feltételezve. Európa-eszményünk olyan polgárságeszmény, amely az egyenlőség, a szabadság és a testvériség elvein alapszik" – fogalmazott Sulyok Tamás.
Úgy vélte "meg kell becsülnünk mind a saját, mind a másik nemzet lelkét őrző kultúrát, az anyanyelvet és mindazt, ami az emberi méltóság szent köréhez tartozik.
Az államfő szerint a táj népeinek ősi nyelvei nem elválasztanak, hanem hidat építenek, méltóságot adnak és öntudatot formálnak. Ezek a nyelvek örökségek, kincsek, illetve olyan lelki és szellemi értékek hordozói, amelyek sokszínűvé teszik e vidéket, és megőrzik sajátos karakterét, mély, belső azonosságát – emelte ki beszédében Sulyok Tamás.