„Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam.” - Interjú dr. Sulyok Tamással a Cicero c. német politikatudományi folyóiratban

Elnök úr, jól érzi magát a magyar államfői tisztségében?

Köztársasági elnöknek lenni, minden magyar embert szolgálni és képviselni hatalmas megtiszteltetés, talán a legnagyobb, amit magyar ember kaphat. Felelősségteljes és kétségkívül nagyon szép feladat, természetesen a maga kihívásaival együtt.

Ha az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter akaratán múlott volna, legkésőbb ma éjjel bejelentette volna lemondását. Miért nem tett így?

Nos, először onnan kezdeném, hogy én az Alaptörvény betartására és betartatására esküdtem fel, ugyanúgy egyébként, mint a miniszterelnök és az Országgyűlés képviselői is. A magyar Alaptörvényben pedig feketén-fehéren meg van határozva a magyar köztársasági elnök jogköre. Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak. A köztársasági elnök intézménye Magyarországon a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos kiegyensúlyozó eleme, közjogi szereplő, bár a feladatát politikai térben végzi, de a kormánnyal vagy pártokkal versengő saját politikai agenda nélkül. A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása.

Ugyanakkor a köztársasági elnöknek minden alkotmányos szervvel együtt kell működnie. Az alkotmányos szervek együttműködése ugyanis egy demokratikus jogállamban, így Magyarországon is, az államszervezet hatékony és törvényes működésének az alapja. Ez a kooperáció biztosítja az államhatalmi ágak közötti egyensúlyt, a fékek és ellensúlyok rendszerét.

A köztársasági elnöknek kül- és belpolitikai területen is alkotmányos kötelezettsége a mindenkori demokratikus felhatalmazással bíró kormány működésének támogatása – amíg az az alkotmányos keretek között marad. Hagyni kell a kormányt, hogy a saját politikai felelősségére végezze a tevékenységét. A köztársasági elnök kizárólag a hatalom önkényes, illetve alkotmányos korlátok nélküli gyakorlásának akadályozására jelenthet kontrollt a kormány irányában.

Tehát ez a közjogi szerep határozza meg a köztársasági elnöknek a mindenkori kormányhoz való viszonyát, ezért ezt az együttműködési szándékomat jeleztem Magyar Péter úrnak is, amikor a választások után 3 nappal személyesen találkoztunk. Ő akkor is elmondta a lemondásom mellett szóló érveit, amelyeket már addig is ismertünk, én pedig a kölcsönös méltányosság jegyében elmondtam, hogy bár nem értünk egyet, azokat természetesen megfontolom.

A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el. Az Országgyűlés alakuló ülésén néhány perccel az Alaptörvény betartására és betartatására szóló eskütétele után a miniszterelnök a székfoglaló beszédében nehezen minősíthető, személyeskedő hangnemben követelte lemondásomat.

Magyarország alkotmányos rendjének stabilitása szempontjából azonban ennél is problematikusabb, hogy a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tennék eleget a tisztségből való távozásomra vonatkozó utasításának, akkor a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt, az alkotmány módosításával fognak elmozdítani a pozíciómból.  

Ezek a nyílt fenyegetések nemcsak az alkotmányt, de a demokratikus alapelveket is sértik. Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam.

A fenyegetések ellenére, sőt, annál inkább meggyőződésem, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásomnak. Az Alaptörvényre tett esküm felelősséggel jár az alkotmányos rend megőrzése iránt.

Miért ragaszkodik Magyar Péter ahhoz az álláspontjához, hogy az április 12-i parlamenti választásokon az államfőt is leváltották volna? A magyarok áprilisban azzal a tudattal mentek az urnákhoz, hogy Önről is szavaznak?

Ez pusztán kampányfogás lehetett, hiszen Magyar Péter – maga is jogász lévén – tudhatta, hogy az államfőt parlamenti választás útján nem lehet leváltani. Egyébként is, a leváltásomra felhozott érvek kivétel nélkül politikai természetűek, a köztársasági elnöki tisztség ezzel szemben közjogi minőségű. Ráadásul, azok a politikai vádak, amiket megfogalmazott, egyoldalúak és a köztársasági elnök jelenlegi alkotmányos szerepének politikai félreértelmezésén alapulnak, ezért cáfolhatók.

A magyarok változást akartak, ez nyilvánvaló és jól látható volt a választási részvételi adatokon; soha ennyien nem járultak urnákhoz a szabad választások óta. És nem is nyert ekkora mértékben ellenzéki párt sem. Ahogyan a választások estéjén a Nemzeti Választási Irodában is elmondtam, ez a demokrácia ünnepe volt. A demokrácia azonban nem jelenti azt, hogy felrúgjuk az alkotmányos és jogállami kereteket.

Ahogyan egyik tisztelt elődöm – aki az Alkotmánybíróság első elnöke, és így ebben a pozícióban is elődöm volt - Sólyom László mondta: „Az állam nem így működik.”. 

Magyar Péter a közösségi médiában szavazást indított arról, hogy maradjon-e hivatalában. Több mint 380 000 követője szavazott ott a lemondása mellett. Ön maga az elnöki tisztség betöltése előtt a magyar Alkotmánybíróság elnöke volt. Milyen benyomást kelt Önben ez a háttér, amikor most az interneten szavaznak az állami intézményekről? Ráadásul a miniszterelnök kezdeményezésére?

Ha ezt a lájk szavazást nézzük, akkor indokoltabbnak tűnik az a kérdés, hogy vajon a miniszterelnökre milyen benyomást tesz az a háttér, hogy a 3,4 millió szavazóból azoknak nagyjából csak 10%-a fejezte ki ilyen módon az egyetértését vele. Ami viszont a lényeget illeti, az Alaptörvény kimondja, hogy a köztársasági elnök fejezi ki a magyar nemzet egységét. Az egység azonban nem azt jelenti, hogy a kisebbséget vagy a többséget képviselem, hanem éppen azt, hogy mindkettőt. Azokat is, akik a Tisza pártra szavaztak, és azokat is, akik nem. A pluralista magyar nemzet számtalan elemből, rétegből áll. Az, ami összefogja őket, a jog, ami mindenkire egyformán érvényes. Az államfő, mivel a jog szerint és annak szellemében tevékenykedik, így ilyen formában tudja kifejezni legjobban a nemzet egységét.

Mivel tehát a köztársasági elnöki tisztség közjogi természetű, ezért az államfő nem is népszerűségi verseny résztvevője.

Magyar Péter már a választási kampány során egyértelművé tette, hogy a Tisza-párt választási győzelme esetén le kell mondania. „Rendszerváltásról” beszélt, és arról, hogy Ön Orbán Viktor „bábja”. Hogyan reagált akkor Magyar bejelentéseire?

Rendszerváltás 1990-ben volt, amikor egypárti diktatúrából plurális, részvételi demokráciába lépett át Magyarország. Most továbbra is demokrácia van, remélem nincs is szándéka senkinek ezen változtatni, ezért legfeljebb korszakváltásról vagy kormányváltásról beszélhetünk.

Az pedig, hogy én bárkinek is a bábja lennék, egyszerűen nem igaz. Alkotmánybírósági elnöki hivatalom idején is a Fidesz kétharmados többségével működő parlament számos jogalkotási termékét semmisítettük meg. Köztársasági elnökként is több törvénnyel szemben éltem a vétó korlátozott lehetőségével. Ráadásul, Fidesz-kormányt sosem neveztem ki, Tisza-kormányt pedig igen. Már több törvényüket aláírtam, kineveztem minisztereiket és államtitkáraikat. Együttműködök velük is - ahogy azt már kifejtettem -, a jog szerint. Akkor most ettől a Tisza bábja lennék?

A lemondásomra tett felszólításokat pedig szintén politikai és nem - a hivatalomat meghatározó - közjogi kijelentésként értékelem. Az elnöki intézménynek járó tiszteletet azonban valóban hiányolom. 

Tett-e eddigi hivatali ideje alatt bármit is, ami kétségeket ébresztett volna pártatlanságát illetően? Vádolta-e Magyar Péter ezzel kapcsolatban?

A miniszterelnök már a kampány során is olyan ügyekkel kapcsolatban hozott fel vádakat ellenem, amelyek egyrészt politikai természetűek, másrészt érzékenyek, és ennek megfelelő érzékenységgel kell megszólalni is. Választási kampányban a köztársasági elnökök megszólalása a pártatlanság elvárása miatt egyébként is sokkal visszafogottabb kell legyen.

Egy Magyarországon közfelháborodást kiváltott gyermekvédelmi üggyel kapcsolatban azzal vádol, hogy nem szólaltam fel. Ez egyszerűen nem igaz, hiszen 2025. december 11-én közleményt adtam ki, amelyben szolidaritást vállaltam az áldozatokkal. Rámutattam, hogy Magyarországon közmegegyezés van abban: a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket a társadalom elítéli és az elkövetők szigorú megbüntetését szükségesnek tartja. Kitértem arra is, hogy a gyermekvédelemben dolgozókat szigorú szakmai és jogi szabályok kötik, és hogy a konkrét ügyekben eljárások vannak folyamatban a megfelelő hatóságok előtt.

A kampány hangnemével kapcsolatban szintén hallgatással vádolt, ezt szintén meg tudom cáfolni, mert 2025 áprilisában nyilatkoztam – minden politikai résztvevőnek címezve – erről.

Az a vád is ért, hogy nem szólaltam meg a kampány során észlelt, esetleges állami titkosszolgálati megfigyelésről. A nemzetbiztonság kérdése létfontosságú egy állam önvédelmi mechanizmusában, ezért alapos kivizsgálást igényel, ez a vizsgálat pedig egyrészt nem nyilvános, másrészt a Tisza-kormány belügyminisztere szerint sem zárult még le. Ennek bevárása nélkül felelőtlen dolog volna államfői állásfoglalást tenni. Az államfői megszólalásokra értelemszerűen más követelmények vonatkoznak, mint a pártpolitikai kampány nyilatkozatokra.

Az új kormány eskütételén is találkozott Magyar Péterrel. Hogyan alakultak ezek a találkozások? Konfrontatívak voltak?

A találkozásainkkor én mindig az együttműködésemet hangsúlyoztam, a miniszterelnök pedig a lemondásom mellett szóló érveit hangoztatta, amivel én nem értek egyet. Mindazonáltal, nem kell mindenben egyetértsünk ahhoz, hogy együtt tudjunk dolgozni, de lehet, hogy ezt ő nem így gondolja. 

Az eskütételi ceremónia során fotókat is készítettek – ami ilyen alkalmakkor teljesen szokásos. Igaz, hogy Magyar úr oldaláról ügyeltek arra, hogy Ön ne legyen látható a fotókon? És hogy utólag eltávolították Önt egy csoportképből?

Mindenki tudott arról – hiszen miniszterelnök úr nyilvánosságra hozta -, hogy a miniszterelnök úr azt kérte, ne készüljenek el az ilyenkor szokásos közös fotók. Ugyanakkor azt ő is tudomásul vette, hogy az én fotóstábom viszont jelen lesz és dolgozni fog az eseményen.  A független közmédiától szokatlan fotószerkesztési megoldását több médium is szóvá tette, azért belső vizsgálat is indult náluk, és el is ismerték felelősségüket. 

Ön úgy döntött, hogy továbbra is hivatalában marad – méghozzá a miniszterelnök kifejezett akaratával ellentétben. Mit jelent ez konkrétan a magyarországi politikai események további alakulása szempontjából? Lehetségesek-e bármilyen formában blokádok? 

Az alkotmányos rend működése szempontjából a tisztségben maradásom jogfolytonosságot jelent a fékek és ellensúlyok érvényesülésének érdekében. Ez a politikai stabilitás egyik feltétele is, egyúttal – ahogyan azt az előbb kifejtettem - a kormányzattal történő változatlan együttműködést is takar.  

A magyar alkotmány szerint az államfőt csak akkor lehet tisztségéből eltávolítani, ha bűncselekményt követett el, vagy tisztségének gyakorlása során törvénytelenül járt el. Feltételezem, hogy ez nem volt és nem is lesz az Ön esetében. Van elképzelése arról, milyen utat járhat be Péter Magyar, hogy mégis eltávolítsa Önt tisztségéből?

A kormány egyelőre nem hozott nyilvánosságra konkrétumokat az erre vonatkozó terveiből. A miniszterelnök azonban többször is világossá tette, hogy célja a köztársasági elnök és más kormánytól független közjogi tisztségviselők mandátumuk lejárta előtti eltávolítása tisztségükből. Úgy tűnhet, hogy ez a „titkos alkotmányozás” személyre szabott jogalkotást, azaz „politikai zsákmányszerzést” készíthet elő. 

Magyar Tisza-pártja kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben – és ennek köszönhetően bármikor módosíthatná az alkotmányt. Elképzelhető lenne például, hogy az alkotmányba beépítenék az elnök jövőbeli közvetlen megválasztását a magyar nép által. De még ha ez bekövetkezne is, és hamarosan közvetlenül választanák meg az új államfőt, ön továbbra is hivatalban maradna. Mivel a hivatali ideje rendes lefolyás szerint 2029-ig tart. Lehetséges, hogy Magyar Péter részéről alkotmányos konfliktus alakul ki?

Jelenleg egy határozott politikai akarat látszik kibontakozni Magyarországon a köztársasági elnöki funkció újradefiniálására. Bár Magyarországon már történelmi hagyománya van a jelenlegi alkotmányos megoldásnak, ezen egy alkotmányozó többség változtathat.

Nagyon fontos azonban, hogy egy ilyen folyamat megfelelő előkészítéssel történjen. Ahogy az igazságügyi miniszter asszony is hangsúlyozta parlamenti meghallgatásán, széles körű szakmai vitát kívánnak folytatni az alkotmányos kérdésekről, és a jogállamiság, valamint az európai értékek mentén akarnak haladni. Én természetesen azt feltételezem, hogy ez így lesz.

Ha például a köztársasági elnököt közvetlenül választanák, és végrehajtó hatalmat is kapna, az alapjaiban változtatná meg az államfő alkotmányos státuszát. Ebben az esetben ugyanis a végrehajtó hatalom részben a köztársasági elnökhöz is kerülne, miközben jelenleg a magyar rendszerben az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak.

Mivel azonban a konkrét elképzeléseket egyelőre nem ismerjük, csak általános irányokról hallani, ezért konkrét véleményt sem tudok megfogalmazni.

Megítélésem szerint az alkotmányban rögzített hivatali idő és annak kitöltése nem okozhat alkotmányos válságot.

Elképzelhető, sőt lehetséges-e egyáltalán, hogy hirtelen két államfő legyen: ön és egy, a nép által közvetlenül választott személy?

Nem, erre nem látok reális lehetőséget. 

Az Orbán Viktor vezette előző kormányt rendszeresen azzal vádolták, hogy a parlamentben meglévő kétharmados többségének köszönhetően a magyar intézményi rendszert Orbán Fidesz-pártjának kedvező irányba tolta el. Most az a benyomás alakul ki, hogy Magyar és Tisza pártja pontosan ugyanígy jár el. Magyar kockáztatja-e a magyar jogállamiság hírnevét?

Az igazságügyi miniszter asszony a nyilvánosság előtt arra vállalt kötelezettséget, hogy a közjogi rendszert érintő jogállami, európai és nemzetközi alkotmányos mércének megfelelő megoldásokban gondolkodnak.

Ha a kormány jogalkotást vagy alkotmánymódosítást kezdeményez, akkor azt a jogállami normák és az európai értékek tiszteletben tartásával kell megtennie. Fontos szempont, hogy az európai alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen. Fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen, nem jogállami megoldásoknak még a látszata is hátrányos lenne Magyarország megítélésére nézve. 

Az Orbán Viktorral szemben mindig kritikus EU-intézmények már nyilatkoztak-e a jelenlegi ügyről?

Nem tudok róla. 

Ön maga tapasztalt-e külföldi reakciókat a Péter Magyarral való konfliktus óta?

Azt látom, hogy a nemzetközi közvélemény egyelőre figyeli, hogy mi történik. A német, osztrák és svájci sajtóban már többen aggályukat fejezték ki a köztársasági elnök és más közjogi méltóságok eltávolítását célzó kormányfői nyilatkozatokkal kapcsolatban. 

Magyar Tisza-pártja, illetve az új kormánytagok valóban egységesen támogatják-e a miniszterelnök szándékát, hogy eltávolítsák Önt tisztségéből?

Azt nem látom, hogy milyen az egység ebben a kérdésben a kormányon belül. Mindenesetre, mivel a kormány vezetője határozottan megfogalmazta ezt a szándékát, azt kell irányadónak tartsuk.

A miniszterelnök úr május 25-i interjújában kijelentette, hogy elmozdításomra azért van szükség, mert attól tart, hogy idézem: „van nekünk egy köztársasági elnök, aki pedig lehet, hogy alkotmányossági kifogást fog emelni,” és ezzel „elhúzza” az uniós források lehívásához szükséges, a miniszterelnök úr által sürgősnek minősített törvényhozási eljárásokat. 
A magyar köztársasági elnök Alaptörvényben foglalt jogosultsága, hogy az általa alkotmányellenesnek ítélt törvényeket kihirdetésük előtt előzetes alkotmánybírósági kontrollra küldje meg. 

A miniszterelnök kijelentette, hogy ezen alkotmányos kötelezettségem teljesítéséért, e hatásköröm gyakorlásától tartva kíván elmozdítani. Attól tart, hogy alkotmányos kötelezettségemnek megfelelően a törvényhozás felett alkotmányos kontrollt fogok gyakorolni, azaz éppen alkotmányos szerepem betöltése miatt, illetve a hivatalom által képviselt hatalmi ellensúly kiiktatása céljából kíván elmozdítani, amivel az igazságszolgáltatás rendeltetésszerű működését is akadályozná. 

Aggasztó, ha a Kormány az alkotmányos elvekre és az alapvető jogokra nem mérceként, hanem a törvényhozás kiiktatandó akadályaként tekint. 
Az uniós jogállami követelményeknek való megfelelést nem lehet az uniós jogállami sztenderdekbe ütköző megoldásokkal megvalósítani. Az uniós forrásokhoz való hozzájutás szempontjából is nagy veszélyt jelent az, ha a lehívásukhoz szükséges jogszabályok meghozatala nem a jogállami garanciák mellett történik. 
Szeretném világossá tenni, hogy amennyiben az új kormánynak az alapvető alkotmányos elveket sértő vagy az alapjogokat csorbító tervei nincsenek, nem kell tartaniuk attól, hogy a demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozást bármilyen módon akadályozni fogom.

(Az interjú eredeti, német nyelvű verzióját ITT érhetik el.)