„Egy elnök politikai okokból történő elmozdítása precedenst teremtene Európában" - interjú Sulyok Tamással a Valeurs Actuelles francia politikai és közéleti hetilapban

Budapesten, a Sándor-palotában, hivatalos rezidenciáján fogadta a Valeurs Actuelles munkatársait a 70 éves magyar köztársasági elnök, Sulyok Tamás, hogy kifejtse érveit a közte és az új miniszterelnök, Magyar Péter között kialakult vitás helyzetről. Az Orbán Viktor legyőzőjeként ismert politikus arra szólította fel a 2024-ben öt évre megválasztott neves jogászt, hogy mondjon le. Ez „súlyos” és „történelmi” támadás az európai jogállamiság ellen – mondja az államfő.

Április 15-én, három nappal a Magyar Péter vezette Tisza Párt magyarországi országgyűlési választáson elért győzelme után Ön fogadta azt, akit miniszterelnökké kell kineveznie. A találkozójuk végén Magyar a sajtónak azt nyilatkozta, hogy Ön „méltatlan arra, hogy a magyar nemzet egységét testesítse meg, és képtelen a törvények betartásának biztosítására”. Önt lemondásra szólította fel május 30-ig (valójában május 31 – SP), ellenkező esetben azzal fenyegette meg, hogy alkotmánymódosítással megszünteti az Ön mandátumát. Lehetséges ez a magyar jogrend szerint? 

- Először is engedje meg, hogy elmagyarázzam, miért alaptalanok ezek a vádak. Magyarországon, Franciaországtól eltérően, a köztársasági elnök nem rendelkezik végrehajtó hatalommal. A köztársasági elnök alkotmányos szerepét és kötelességeit alkotmányos hatáskörének gyakorlásával látja el, különösen azzal, hogy a nemzet egységét testesíti meg.

Milyen alkotmányos hatásköre van?

- Az elnök független autoritás, és egyben ellensúlyként is működik. Ez a szerep elsősorban a vétójog gyakorlásában, valamint a kinevezésekben nyilvánul meg – legyen szó bírákról vagy, a miniszterelnök javaslatára, a kormány tagjairól. Az elnök alkotmányos hatáskörének gyakorlása során alapvető garanciát jelent az, hogy egyedül az Alkotmánybíróság jogosult őt hivatalából elmozdítani, és ezt is kizárólag meghatározott okokból teheti meg: a sarkalatos törvények vagy a jogszabályok szándékos megsértése, illetve bűncselekmény elkövetése esetén. Éppen ezért meglepő, hogy az új miniszterelnök a lemondásomat követelte… ráadásul nem is egyedül az enyémet, hanem tucatnyi más állami vezető tisztségviselőét is!

És ha ezt a kérését elutasítják, akkor Magyar Péter szerint alkotmánymódosítással jogában állna leváltani ezeket a tisztségviselőket…

- Miközben mindannyian hivatalban vannak? Európában egyedülálló helyzet lenne, ha egy miniszterelnök alkotmányellenes eszközökkel, és kizárólag politikai okokból, megpróbálná leváltani ezeket a tisztségviselőket…

Kiket érint ez még Önön kívül?

- A miniszterelnök említette az Alkotmánybíróság elnökét és bíráit, az Állami Számvevőszék elnökét, a Legfelsőbb Bíróság és az Adatvédelmi Hatóság vezetőjét, a legfőbb ügyészt, valamint a versenyhivatal vezetőjét is. Valójában Magyar Péter azt teszi, hogy tagadja és támadja a magyar alkotmányt, amelyet 1990-ben, a kommunizmus bukása után fogadtak el – azt a szöveget, amely a szabadsághoz való visszatérés pillanatát testesíti meg Magyarország számára. Ez a dokumentum határozta meg többek között a köztársasági elnök hatásköreit, és ez azóta változatlan.

A Parlamentben a Tisza párt a mandátumok több mint kétharmadával rendelkezik. Valóban arra készülnek, hogy alkotmánymódosítással leváltsák Önt?

- Választási rendszerünk sajátossága, hogy a győztes párt a parlamenti helyek nagy többségét megszerzi. Ez tette lehetővé három alkalommal is, hogy Orbán Viktor és a Fidesz kétharmaddal kormányozzon. És idén áprilisban Magyar Péter és a Tisza Párt a mandátumok 71%-át szerezte meg a szavazatok 53%-ával. Ugyanakkor ez nem jelent „nagyon nagy politikai többséget”, hiszen a választók 47%-a nem a Tiszára szavazott… Ettől még tény, hogy a Tisza rendelkezik az alkotmány módosításához szükséges parlamenti többséggel.

Ez a módosítás létezik, vagy politikai zsarolásról van szó?

- A párt már közzétette a 17. számú alaptörvény-módosítási tervezetet, és július 4-én bejelentette, hogy a következő hetekben benyújtja a parlamenti vitára. Ez a szöveg kifejezetten kimondja, hogy elfogadása az én elmozdításomat eredményezné. Én úgy vélem, hogy ez a tervezet alkotmányellenes, mivel az Alaptörvény kimondja, hogy a köztársasági elnök elmozdítására kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult, ráadásul csak jogi, nem pedig politikai okokból. Ez a módosítás azonban politikai jellegű: lehetőséget teremt a köztársasági elnök elmozdítására, megkerülve az alkotmányos biztosítékokat.

Ön nagyon gyorsan Brüsszelhez fordult ebben a vitában, és megkereste a Velencei Bizottságot, Európa alkotmányos kérdésekkel foglalkozó tanácsadó testületét. Mit mondtak Önnek azok a képviselők, akiket Budapesten fogadott interjúnk előtti napon?

- Azért fordultam a Bizottsághoz május 29-én, mert ez a helyzet Európában egyedülálló: a hivatalban lévő köztársasági elnök elmozdítását követelni, ráadásul kizárólag politikai okokból, azt hiszem, ez rendkívüli! Gyorsított eljárást kértem. Néhány napon belül a bizottság kijelölte a jelentéstevőket. Múlt csütörtökön a vezetők Budapestre érkeztek, hogy minden érintett féllel találkozzanak. Tudja, ez független és Európa-, sőt világszerte nagy tekintéllyel rendelkező intézmény…

…de, csak véleményeket fogalmaz meg…

- A magam részéről ezt el fogom fogadni. És úgy gondolom, hogy helyes és elfogadható az lenne, ha a Magyar-kormány megvárná a vélemény közzétételét, mielőtt lépéseket tesz. Szerintem ez fog történni, mert ellenkező esetben nagyon rossz üzenetet küldene, különösen mivel az új kormány elkötelezte magát a jogállamiság tiszteletben tartása mellett.

Rossz üzenetet?

- Igen, és ez Magyarországra éppúgy vonatkozik, mint egész Európára, hiszen az alkotmány betartása a közös értékeink részét képezi. Egyébként emlékeztetnék arra, hogy 2010 után már előfordult, hogy egy magyar kormány a Velencei Bizottság véleményének megismerése előtt lépett, és az a precedens nagyon rossz üzenetet küldött…

Orbán Viktor idején tehát?

- Igen, pontosan…

Térjünk vissza a politikára. Úgy tudjuk, hogy a kormány beiktatásának napján Magyar Péter megtiltotta volna a minisztereinek, hogy Önnel közös fényképen szerepeljenek. Mivel Ön természetesen jelen volt, később állítólag utólag eltávolították az Ön arcát a fotókról… Igaz ez?

- Eddig hagyomány volt, hogy a miniszterek a köztársasági elnökkel közös fényképet készítenek. Mivel az én fotósom is jelen volt, ezek a képek elkészültek. Valóban, egy belső vizsgálat kimutatta, hogy az egyik fényképet később módosították. Az ügy azonban lezárult.

Egy anekdota, amely a régi szép szovjet időket idézi, nem?

- (Mosolyog) Ezt Ön mondja…

Összefoglalva, Magyar Péter azzal vádolja Önt, hogy alárendeltje Orbán Viktornak. Hogy az ő „bábja”. Ez így van?

- Nyilvánvalóan nem értek egyet ezekkel a vádakkal. Ahogyan azt már elmagyaráztam, a köztársasági elnöknek nincs végrehajtó hatalma és nem akadályozhatja meg magát a politikai döntést, amelyet a többség – az egész nemzet nevében – elfogad. A „báb” kifejezés használata az intézmény hitelességét sérti.

Legyünk pontosak. Magyar Péter és parlamenti képviselői azzal vádolják, hogy hallgatásával Ön elfedte az Orbán-kormány „visszaéléseit”. Konkrétan azzal vádolják, hogy nem „kongatta a vészharangot” a környezetében felmerülő korrupció vagy eltussolt pedofilbotrányok ügyében. Ez utóbbi esetben elődje, Novák Katalin lemondására utalnak, aki 2024 elején távozott, miután kiderült, hogy kegyelmet adott egy ilyen ügyben érintett elítéltnek, és ez ellentétes volt Orbán keményebb álláspontjával, akinek közeli szövetségese volt…

- Az elnök nem avatkozik be a pártpolitikába, és nem is vállalhatja át az állam többi hatalmi ágának szerepét. Ezen túlmenően ez a vád azért is alaptalan, mivel szükségesnek tartottam, hogy megszólaljak, egyszer azért, hogy közöljem: az Ön által említett, a közvéleményt joggal felkavaró gyermekbántalmazási ügyben helyt kell hagyni az igazságszolgáltatás munkájának. Ez egyben a szolidaritás üzenete is volt, azzal, hogy hangsúlyoztam a magyar társadalomban fennálló konszenzust: szigorúan kell büntetni azokat, akik gyermekek és serdülők ellen követnek el bűncselekményeket. A másik alkalommal, a választási kampány során, arra kértem az összes pártot, hogy mérsékeljék kissé a hangnemüket… Hiszen a köztársasági elnök feladata, hogy kifejezze és védje a nemzet egységét!

Úgy érzi, hogy Orbán Viktor alatt, aki 2010 és 2026 között megszakítás nélkül vezette Magyarországot, veszélyben volt a magyar demokrácia, ahogy Magyar Péter néhány nyugat-európai vezetővel egybehangzóan állítja?

- Még egyszer hangsúlyozom: a tisztségemből adódóan nem feladatom, és jogom sincs arra, hogy politikai pártokat minősítsek, akár a jelenlegi kormányról, akár az azt megelőzőkről van szó. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy az államfői tisztséget és az alkotmányos keretrendszert érő ilyen súlyú támadások 1990, a rendszerváltás óta soha nem történtek. Ezzel nem politikai értékítéletet mondok, hanem a magyar közjog és alkotmányjog jelenlegi állapotának jogi tényét rögzítem.

Nyugat-Európában, és különösen Franciaországban, Magyar Pétert a magyar demokrácia megmentőjeként mutatták be, mint azt az embert, aki helyreállítja a szabadságot és a demokráciát Magyarországon…

- Én a tényekhez tartom magam. 2026. április 12-én a magyar nép jelentős politikai felhatalmazást adott a Tisza Pártnak azzal, hogy a szavazatok 53%-át neki adta. Ez mindenekelőtt a demokrácia nagy győzelme volt, hiszen a részvételi arány elérte a 80%-ot, ami történelmi csúcs. Ezt az eredményhirdetés estéjén elmondott beszédemben is hangsúlyoztam, és ma is így gondolom. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene tiszteletben tartani a jogállami kereteket, valamint az intézményi fékeket és ellensúlyokat. Ez nem volt több mint egy parlamenti választás, és Magyar Péter minden olyan személyt le akar váltani, aki ezeknek a megfékező mechanizmusoknak az élén állnak… Ez támadás a 36 évvel ezelőtt kialakított alkotmányos rend ellen. Ennek súlyos következményei lehetnek Magyarországra, sőt Európára nézve is.

Ha már az európai demokráciáról beszélünk: éppen most kedden, július 7-én kell a francia fellebbviteli bíróságnak döntenie Marine Le Pen elítélésének ügyében, amely az Európai Parlamenthez kapcsolódó parlamenti asszisztensek ügyére vonatkozott a Nemzeti Tömörülés párttal kapcsolatban. Döntésüktől függött, hogy megtiltják-e vagy sem a közvélemény-kutatások szerint legesélyesebb jelöltnek, hogy pártja színeiben induljon a 2027 áprilisában esedékes francia elnökválasztáson. Hogyan értékeli ezt a helyzetet?

- Azt látom, hogy ebben az ügyben a demokrácia elve összeütközésbe került az igazságszolgáltatás függetlenségének elvével. A bírák feladata volt, hogy nagy bölcsességgel és teljes pártatlansággal járjanak el. Sok türelmet kívánok a francia népnek, és sok bölcsességet a bíráknak. Victor Hugo szavaival élve: „De vannak még bírák Berlinben”, hát, Párizsban is vannak bírák!

Mériadec Raffray által készített francia nyelvű interjút itt olvashatja.