Nincs közjogi indok az eltávolításomra - interjú Dr. Sulyok Tamás államfővel a Do Rzeczy c. konzervatív lengyel hetilapban
Magyar Péter miniszterelnök nem szándékozik megvárni 2029 márciusát, amikor lejár az Ön mandátuma. Nyilvánosan bejelentette már, hogy legkésőbb augusztus 20-ig Magyarországnak új köztársasági elnöke lesz. Az alkotmánymódosítás után a kormányfő egyébként ily módon nemcsak Önt, hanem az Alkotmánybíróság elnökét és a Kúria elnökét is le akarja váltani. Kertelés nélkül: Magyar Péter éppen az abszolút hatalom átvételét tervezi Magyarországon?
- A miniszterelnök már a kampány idején, majd a választások óta is többször, nyíltan kijelentette, hogy eltávolít hivatalomból, ha nem mondok le önszántamból. Magyarországon a köztársasági elnök jogállását, működésének kereteit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza. Lemondásra nincs okom, eltávolításomra pedig közjogi indokot eddig sem talált a miniszterelnök, az eltávolításomat – ahogyan a többi, említett közjogi tisztségviselőét is – politikai indokokkal magyarázza. Ezek azonban – hangsúlyozom – politikai indokok, amelyekkel a jogállam keretei között nem lehet eltávolítani minket.
- A jelenleg már ismert alaptörvény-módosítás mindössze egy mondattal, a záró rendelkezések között „intézi el” a hivatalomból történő elmozdítást: egyszerű kijelentéssel arról, hogy a törvénymódosítás hatályba lépésével a mandátumom megszűnik. Mivel a szöveg a „hivatalban lévő köztársasági elnökre”, és nem általában a köztársasági elnöki intézményre vonatkozik, nem tudom máshogy értelmezni, mint a személyemre szabott jogalkotást, amely semmiképpen nem nevezhető jogállami megoldásnak, mi több, erősen tilalmazott.
- Az is véleményes lehet, hogy míg engem – elég visszautasítható módon és stílusban – az előző kormány „bábjának” nevezett. Hozzáteszem, sem párttag, sem politikus nem voltam soha, éltem a politikai vétóval a Fidesz-kormány alatt, és aláírtam a Tisza-kormány törvényeit is. A miniszterelnök azonban a jövőre nézve már sokkal megengedőbb, és azt nyilatkozta, nem baj, ha a következő államfő a Tisza Párt tagja, sőt az sem, ha kormánytag. Itt azért érzek némi kettős mércét.
- Az a hatalomkoncentráció, amit most egyre inkább kirajzolódni látunk, nagyon gyors, és valóban elsöprő erejű, de felmerül a kérdés, hogy ez az erő nem söpri-e el a jogállamiság és a valódi képviseleti demokrácia nemzetközi szinten is elismert és megkövetelt elveit is…? A kormánypárt valóban nagyarányú támogatást kapott, és ez sok mindenre felhatalmazza őket, de nem szabad elfelejteni, hogy nem szabad mindent megtenni, amire technikai lehetőség van.
Magyar szerint, aki már június elején lemondásra szólította fel Önt, a változásokra azért van szükség, hogy véget vessenek a „politikai és gazdasági maffia” korszakának. Ön viszont rámutat, hogy az idő előtti elmozdítására irányuló kísérletek veszélyt jelentenek a jogállamiságra és az alkotmányos rendre, és aktív ellenállást ígér. A TISZA párt azonban a 199 fős Országgyűlésben 141 mandátummal rendelkezik, és tetszés szerint módosíthatja az Alaptörvényt.
- A köztársasági elnök hivatala közjogi és nem politikai minőségű. Mint mondtam, a miniszterelnök a kezdettől politikai és nem jogi vagy alkotmányos indokokra építette az elmozdításom szándékát. Nyilván, a kétharmados parlamenti többségük sok mindenre lehetőséget ad. Fel kell hívjam azonban a figyelmet arra, hogy nem mindent szabad, amit technikailag meg lehet csinálni. Az Alaptörvényt lehet módosítani, arra azonban többször is felhívtam a figyelmet, hogy a jogállamiság kereteit be kell tartani. A személyre szabott jogalkotással az úgynevezett „politikai zsákmányszerzés” alkotmányjogi fogalma érvényesül, ami legkevésbé sem nevezhető jogállami megoldásnak. Sajnos, most már az látszik, hogy a kormány a látszatra sem ad.
A kormány szeptemberre tervezi, hogy széles körű társadalmi egyeztetést indít az új alkotmányról. Ön szerint a 2012-es Alaptörvényt valóban az alapoktól kezdve teljesen újra kell írni?
- Azt látni lehet, hogy van egy széleskörű és határozott társadalmi igény például a köztársasági elnöki tisztség politikai újraértelmezésére. Ennek lehetősége megvan, ahogy egy új alkotmány megalkotására is, de ismét hangsúlyozom, az európai alapértékeket, a jogállamiság pilléreit nem szabad szem elől téveszteni.
Ön nemcsak a magyar Alkotmánybírósághoz fordult, hanem közvetlenül a Velencei Bizottsághoz is, „alkotmányos válságra” figyelmeztetve. Nem tart attól, hogy ezúttal sem Brüsszel, sem Washington nem fog kiállni a jogállamiság mellett, és Magyar többségi kormánya úgyis azt tesz, amit akar?
- A Velencei Bizottság megkeresése a leglogikusabb lépés volt, hiszen ez egy, az Európa Tanács mellett dolgozó független, nemzetközi alkotmányjogi testület, amely szakértői véleményével és állásfoglalásaival segíti a kormányokat. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a Bizottság már néhány nap elteltével jelezte, hogy kész sürgősséggel vizsgálni a kérdéseinket, és Magyarországra készülnek vizsgálódni az ügyben. Az Európa Tanács főtitkára nemrég azt mondta, hogy egyelőre a kormány nem fogadja a delegációt, néhány nappal később azonban Magyar Péter miniszterelnök jelentette be, hogy meghívta a Velencei Bizottság elnökét, és a kormány részéről is várják a látogatást. Amit látszik, gyorsan változó hírek látnak napvilágot. Szerintem minden félnek, így a kormánynak is az az érdeke, hogy egy elfogadható, valamint jogállami mércéknek is megfelelő megoldás szülessen, én és a kollégáim a magunk részéről készen állunk az egyeztetésre.
- A magyar Alkotmánybíróságtól egy absztrakt értelmezést kérdeztünk, a beadványomat személyes érintettségre hivatkozással levették a napirendről. Sajnálatosnak tartom, mert az Alkotmánybíróság állásfoglalása iránymutatás lett volna – bármilyen irányban, így ezzel sajnos nem tud számolni egyik fél sem.
Az Amnesty International arról tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát (MTI), hogy a kormány által javasolt eljárás az Ön hivatalából való elmozdítására „nem megfelelő”. A szervezet szerint Önnek csak egy „tisztességes eljárás” után, egy „szabadságvesztési eljárás” keretében kellene lemondania. Nem tart attól, hogy ha nem mond le önként, és megpróbál a helyén maradni, akkor előbb-utóbb egy koncepciós per áldozatává válik?
- A miniszterelnök május 31-ig adott ultimátumot a lemondásomra. Ezzel alkotmányos válságot idézett elő, hiszen a végrehajtó hatalom részeseként szólított fel a hatalmi ágaktól független köztársasági elnököt lemondásra. Ebben az esetben nem is maradt más választásom, mint tisztségemben maradni a fékek és ellensúlyok rendszerének fenntartása érdekében.
- Az, ahogy az alkotmánymódosításban tervezett egyetlen mondattal hogyan akarnak eltávolítani egy hivatalában lévő közjogi tisztségviselőt, nem kerülheti el azok figyelmét, akik a jogállam érvényesülését tartják szem előtt.
- Mivel felmerültek egyes feltételezések, el kell oszlassak egy félreértést. Én nem ragaszkodom semmihez, hiszen például azt a törvényt is aláírtam, ami a saját fizetésem csökkentéséről szólt. Pozícióhoz, anyagi javakhoz nem tudok ragaszkodni, a jogállam, az alkotmány érvényesülése mellett azonban minden, a rendelkezésemre álló eszközzel kiállok.
Magyar azzal érvel, hogy a demokratikus jogállamiság helyreállítása érdekében le kell bontania Orbán önjelölt, „illiberális” kormányának apparátusát. Az új magyar miniszterelnök ezért bejelentette a Nemzeti Vagyon-visszaszerző és Védelmi Hivatal létrehozását. Magyar egyenesen azzal is vádolja Önt, hogy támogatta a „bejáratott haveri rendszert és az állam foglyul ejtését” Orbán Viktor idején. (A jelenlegi miniszterelnök éveken át szorosan kötődött Orbán hatalmi táborához és pártjához, a Fideszhez). Mondhatjuk, hogy a tanítvány túlnőtt a mesterén? És hogy hivatali idejének első évében olyan mértékű hatalomért nyúl, amilyenről Orbán a 16 évnyi kormányzása alatt még álmodni sem mert?
- Mivel a köztársasági elnök a politikán kívül áll, nem foglalnék állást ebben a kérdésben. Ami bizonyos, hogy a Fidesz 16 éven át kormányzott, ezalatt négyszer nyerte el a szavazók többségének bizalmát, és kapott kétharmados többséget a parlamentben. 2026. április 12-én a demokrácia érvényesült, és a kormányváltásra szavazók kerültek többségbe, bizalmat szavazva a Tisza Pártnak, ezúttal őket juttatva kétharmados parlamenti többségbe. Ezek a tények, a Tisza megkapta a bizalmat, ami komoly felelősség. Én abban bízom, hogy sikeresek lesznek Magyarország érdekében, hiszen minden magyar embernek ez az érdeke – de most is emlékeztetnék tisztelt elődöm, Sólyom László volt alkotmánybírósági és köztársasági elnök szavaira: „Jogállamot nem lehet jogállam ellenében építeni.”
A „Politico” beszámolója szerint az egyik oka annak, hogy a jelenlegi magyar vezetés határozott lépéseket tesz az Orbán-kormányzat maradványainak lebontása érdekében, a Lengyelországból levont tanulság, ahol Karol Nawrocki elnök megvétózta Donald Tusk liberális kormányának több törvényét. Vajon ez azt jelenti, hogy a függöny most lehullott, és már senki sem próbál úgy tenni, mintha a „demokráciáról” lenne szó, hanem csak arról, hogy a „mieink” mindent vigyenek?
- Nem tisztem politikai spekulációkba bocsátkozni.
A felmérések szerint a magyarok mintegy 60 százaléka szeretné, ha Ön lemondana a posztjáról. Hogyan válaszol a miniszterelnök kemény szavaira, miszerint „az egész nemzet a távozását akarja”?
- Többször ért az a vád a miniszterelnök részéről, hogy nem fejeztem ki a nemzet egységét – ezt ő erősen átpolitizált és/vagy le nem zárt ügyek mentén indokolja. A magam részéről, mivel a köztársasági elnöki hivatal közjogi minőségű, meggyőződésem, hogy a nemzet egységét a jog által, a közjogot képviselve tudom kifejezni, hiszen a sokféle szempontok (vallás, meggyőződés etc) mentén széttagozódott társadalmat a jog képes egységes egészbe fogni, hiszen mindenkire, kivétel nélkül, egyformán vonatkozik.
- A köztársasági elnöki intézmény nem népszerűségi verseny, hanem egy olyan tisztség, amit egy demokratikusan megválasztott parlament választ meg. A miniszterelnök nyilván a Tisza Pártra szavazókra gondol, amikor az „egész nemzetről” beszél. A Tisza a választásokon a szavazatok 53%-át nyerte el. A magyar választási rendszerből adódóan ez jelenik meg a parlamentben kétharmados többségként. Mindenesetre sem a kétharmad, sem az 53% nem a „nemzet egésze”.
- Az, hogy nem szólaltam meg egyes ügyekben, egyrészt a köztársasági elnök számára kötelező pártatlanság indokolja, másrészt az, hogy egy választási kampány idején felelőtlenség lett volna megszólalni olyan, a kampányban főszerepet játszó ügyekben, amelyekben még a mai napig vizsgálat folyik. Több olyan ügy is van (pl. gyermekvédelem vagy a kampány hangvétele), amelyben ráadásul meg is szólaltam, közleményt adtam ki. Az, hogy esetleg nem álltam konkrétan egy párt véleménye mellett, talán nem szorul magyarázatra.
Ezek a közvélemény-kutatási eredmények azonban zöld utat adhatnak Magyarnak a brutális leszámolásokhoz. A budapesti vezetés sorozatos intézkedései azt mutatják, hogy nagyon nehéz napok várnak Orbán egykori szövetségeseire. Lát valami fényt az alagút végén?
- A közvélemény-kutatások eredményeinek nincs közük a jogállamiság kereteinek betartásához, ezeket vagy betartják, vagy nem, függetlenül attól, hogy hányan és mit szeretnének. Ez a jogalkotók, a kormánypártból és az ellenzékből álló parlament politikusainak munkáján, együttműködésén vagy együtt-nem-működésén múlik.
Figyelembe véve a miniszterelnöknek az Ön elnökségére vonatkozó radikális nyilatkozatait, milyen értékeket fog védeni az elkövetkező hónapokban, és hogyan szeretne bevonulni Magyarország legújabb kori történelmébe?
- Jogász vagyok, a jog területén, ügyvédként majd alkotmánybíróként, később az Alkotmánybíróság elnökeként dolgoztam évtizedeken át. Ez határozta meg államfői hivatalviselésemet is. Az, hogy a történelem hogyan ítéli meg azt, ami a hivatalviselésem alatt történt, a történelem dolga.
Magyar miniszterelnök a júniusi, Budapest melletti Gödöllőn tartott V4-csúcson egyértelműen kijelentette, hogy a Budapest és Varsó közötti kapcsolatok Orbán Viktor oroszpárti politikája, valamint „körözött lengyel politikusok rejtegetése” miatt romlottak meg. Ön is így értékeli ezt?
- Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a kormányok között volt feszültség, a magam részéről azon voltam, hogy ez a kapcsolat mindig fennmaradjon, a magyar és a lengyel nép mindig „két jó barát” legyen. Néhány hónappal ezelőtt Karol Nawrocki elnök úrral közösen ünnepeltük a Magyar-Lengyel Barátság Napját Przemysl-ben, majd ugyanaznap Budapesten is. Örömmel vettem részt június 28-án Poznańban az 1956-os események 70. évfordulójára szervezett ünnepségeken is.
Gondolja, hogy a 21. században jönnek még olyan idők, amikor a lengyelek és a magyarok újra együtt lesznek „Jó barátok” pártos megosztottság és egymás ellen uszítás nélkül?
- Hiszek abban, hogy a lengyelek és magyarok közti történelmi barátságot a pártok és kormányok közti esetleges nézeteltérések vagy feszültségek nem tudják kikezdeni.
Szerző: Jacek Przybylski