A Magyar Szent István-rend kitüntetettjei ismét széppé tették a magyar nevet
Tisztelt Miniszterelnök Úr, Házelnök Úr!
Tisztelt Kitüntetettek!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szeretettel és tisztelettel köszöntöm mindannyiukat a magyar államalapítás ünnepén, a Magyar Szent István-rend átadásán a Sándor-palotában.
István király földi élete végén, négy évtizednyi országvezetés után a csillagos ég felé emelte a Szent Koronát, és hazánkat Mária oltalmába ajánlotta. Egyetlen mozdulatban fejezte ki életművét, hogy egész életével a népet, az országot szolgálja. Egyetlen tettében összegezte reményét, hogy alkotása fennmarad.
Ma, közel ezer évvel később, amikor kimondjuk, hogy a haza ma is fennáll, a magyar nyelvet milliók beszélik a Kárpátok bércei között, tisztelettel gondolunk azokra a hőseinkre és nagyjainkra, akiknek mindezt köszönhetjük.
Azokra, akik Magyarország több mint ezeréves útján újra és újra becsületet szereztek a magyar névnek, akik kiutat mutattak a nehézségekből, akik erőt, méltóságot és reményt adtak és adnak népünknek. Akik valódi tükröt tartottak a magyarok elé, mert megmutatták, hogy mi, magyarok tudunk különlegesen szépet, világraszólóan nagyot alkotni.
Amikor ünnepi pillanatainkban példát adó honfitársainkra még több fény irányul, mindannyian megtapasztalhatjuk nemzetünk egységét. Azt a valóságot, amely létünk nélkülözhetetlen erőforrása.
Mert Széchenyi István lángoló cselekvőereje, Deák Ferenc béketeremtő bölcs gondolatai vagy Arany János bennünk élő verssorai mindannyiunké. Ahogyan sportolóink csodálatos sikerei, feltalálóink világszenzációi is minden magyar öröme és büszkesége, úgy a mai nap kitüntetettjeinek fantasztikus űrmisszióit is méltán övezi magyarok millióinak nagyrabecsülése. Hatalmas kincs, hogy miközben megüljük államalapítónk ünnepét, átélhetjük a magyarság sokszor nehezen látható, de szilárd és felemelő egységét is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Magyar Szent István-rendet évről évre Magyarország legmagasabb rangú elismeréseként adjuk át. Az idei évben a magyar űrhajózás két kiválóságának szeretnénk kifejezni, hogy teljesítményükkel nemcsak az űrkutatás históriájába és a világ tudománytörténetébe, hanem a magyarság szívébe is beírták a nevüket.
Tisztelt Kitüntetettek!
A nemzet nevében mondok köszönetet azért, hogy küldetésük által hazánk felkerült az űrkutatás térképére. Közreműködésükkel tudósaink ott lehetnek a tudományos fejlődés élvonalában, formálva a jövő innovációit.
Tudásközpontok és országok fogtak össze, hogy az emberiség sorsát előremozdítsák. Egyetemek, tudósok, kutatóintézetek, a NASA, az űrhajózás megannyi szakembere szerte a világból közös célokért összefogva munkálkodnak. Ennek a nagyszerű tevékenységnek Önök révén a magyarok is részesei.
Fáradozásukkal nem csupán az űr egyes titkai tárulnak fel, hanem az emberiséget közvetlenül is segítik az orvostudomány, a sejtbiológia, a fizika, a meteorológia, a katasztrófamegelőzés vagy éppen a műholdas alapú navigáció terén.
A távlatok, amelyeket meghódítottak, egy átlagember számára alig felfoghatóak. Elvégzett kísérleteik az emberi ismeretek legvégső határán zajlottak.
Mindketten Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből érkeztek, és mindketten űrhajósként az ózonpajzson túli űrállomásokon végeztek tudományos kísérleteket.
Földi környezetben elképzelhetetlen körülményeket küzdöttek le. Rakétasebességgel száguldottak az égbolton, súlytalanság állapotában éltek és dolgoztak, miközben többször megkerülték a Földet. Felkészültségből, bátorságból és profizmusból a legtöbbet adták, amit adni lehet.
Tisztelt Farkas Bertalan Úr!
Ön az első magyar űrhajós, a Föld népei közül is a hetedik, aki a világűrben járt.
45 évvel ezelőtti expedíciója nemcsak a későbbi űrutazásokhoz szolgált alapul, például a Pille sugárdózismérő elterjesztésével, hanem megteremtette a magyar űrhajózás alapjait is.
Tapasztalatot szerzett, amelyet nemcsak a szakterületen oszthatott meg, hanem konkrét tanácsokkal láthatta el a nyomába lépő újabb magyar űrhajóst is.
Tisztelt Kapu Tibor Úr!
Űrhajós társához hasonlóan fogadja gratulációnkat háromhetes űrmissziója kapcsán. Fáradhatatlan munkájával, kísérleteivel maradandó értéket teremtett, és jelentős mértékben gazdagította a hazai és nemzetközi tudományos közösséget. Le a kalappal teljesítménye előtt!
Megerősítem, amit biztosan tud, hogy nemcsak Ön tekintett le a Kárpát-medencére és a Balatonra, hanem mi is nyomon követtük, hogy merre jár. Szerencsések vagyunk, hogy a technika által lehetővé vált, hogy időközönként bekapcsolódhattunk abba, aminek személyesen részese volt.
Külön köszönöm, hogy nemzeti zászlónkat a nemzetközi űrállomáson lobogni láthattuk. Különleges büszkeséget szerzett a magyar embereknek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ahogy űrhajósaink a magasba emelkedtek, minket, magyarokat is magasabbra emeltek. Megmozgatták a kreatív magyar értelmiségi erőket. Magyarország tudományos életébe pezsgést hoztak.
Megmutatták mindannyiunknak, hogy az emberi civilizációért, benne a magyarság jövőjéért egymást segítve, okosan és összefogva nagyon sokat lehet tenni. Még az elképzelhetetlen távolságot is le lehet győzni, a Földön túli akadályok sorát is el lehet hárítani.
Tisztelt Farkas Bertalan Úr!
Tisztelt Kapu Tibor Úr!
Önök ismét széppé tették a magyar nevet.
Nemzeti ünnepünk alkalmával a Szent István-rendre érdemesültek.
A magyar nemzet nevében szívből gratulálok Önöknek!
(Budapest, 2025. augusztus 20.)