Ugrás a tartalomra
Varsó

Munkalátogatás Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök úrnál

Sajtónyilatkozat

Varsó, 2022. május 17.

Dzień dobry! Jó napot kívánok mindenkinek!

Szeretettel a szívemben érkeztem ide, Varsóba. Ezt nem elsősorban egy diplomáciai lépésnek tekintem – hogy az első külföldi utam ide vezet lengyel barátainkhoz –, hanem egy magától értetődőségnek is, amely következik az ezeréves barátságunkból és abból is, hogy mi, lengyelek és magyarok a mai napig értékekben olyan közel érezzük egymáshoz magunkat. Örülök neki, hogy Duda elnök úrnak a kerek születésnapja után – nem mondom, hogy milyen kerek, mert akkor az én életkoromra is lehetne következtetni belőle –, rögtön másnap tudtunk itt találkozni Varsóban, és hogy ilyen szívélyesen fogadott engem. Mind a ketten hasonló alapokon állunk. Mind a kettőnk számára nagyon fontos a keresztény meggyőződésünk, a hitünk és a hagyományos családoknak a védelme, nemzeteinknek az érdekei.

Hogyha most békeidő lenne, akkor azzal folytatnám, ami a jövőnk szempontjából a legfontosabb, hogy hogyan tudjuk támogatni a fiatalokat abban, hogy családot alapítsanak, gyermeket vállaljanak, és hogy felelősségteljesen, szeretetben nevelhessék fel a gyermekeiket. De nem békeidőket élünk, hiszen háború van. Háború van itt, a közös szomszédunkban, Ukrajnában. Most már 83 napja dúl egy Oroszország által indított háború, ezért nem tudunk eltekinteni attól, hogy elsősorban a háborúról beszéljünk. Édesanya vagyok, három gyermekédesanyja, két fiúnak és egy kislánynak. Édesanyaként megráz az, amit látok. Megráznak, nem csak a képek, hanem a személyes tapasztalataim is. Négy napot töltöttem el a határ mentén, ellátogattam a határ túlsó oldalára is. Láttam személyesen is a szétszakított családokat, láttam azokat az édesanyákat, akiknek ott kellett hagyniuk a férjeiket, akiknek besorozták fiatal fiaikat. Láttam azokat a gyerekeket, akik teljes bizonytalanságban menekültek el otthonról, és akik azért sírtak, mert nem tudták, hogy mi lesz velük holnap, mi lesz velük egy hét múlva. Megrázó édesanyaként és megrázó államfőként is látni ezeket a képeket, találkozni ezekkel az emberekkel.

Megválasztásom után a hivatalba lépésemkor beszédemben tíz pontban foglaltam össze, hogy hogyan néz ki Magyarországról nézve a háború. Ezt a tíz pontot szeretném most megismertetni Önökkel.

  1. Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.
     
  2. Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre!
     
  3. Mi, magyarok, békét akarunk, Magyarországon és a szomszédos országokban egyaránt. Mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút!
     
  4. Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, békeszerető, biztonságra, egymás iránti tiszteletre és gyarapodásra vágyó magyarok ellen is vívják. Követeljük a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését!
     
  5. Nem vagyunk semlegesek. Az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk. Az Európai Unió és a NATO szövetségének részeként vállalt kötelezettségeinknek eleget teszünk, amikor pedig van jogunk egy döntésre nemet mondani és magyar érdek úgy kívánja, ott nemet is mondunk.
     
  6. Többszörösen megharcolt szuverenitásunkról semmilyen körülmények között nem vagyunk hajlandóak lemondani! Honvédelmi erőnket folyamatosan fejlesztjük.
     
  7. Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez.
     
  8. Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozzuk szövetségeseink áldozathozatalát. Nem egyezünk bele azonban olyan döntésekbe, melyek nagyobb áldozatot követelnek a magyar emberektől, mint amekkora fájdalmat az orosz agresszornak okoznak.
     
  9. Készséggel vállalunk közvetítő szerepet a hadviselő felek között a béketárgyalások folytatása érdekében.
     
  10. Az Ukrajnában élő magyar embereket megillető jogok biztosításához ragaszkodtunk eddig, ragaszkodunk most és a háború után is.
     
  11. A háború eszkalációja mindannyiunk számára a lehető legrosszabb forgatókönyv, ezért mi a hosszú távú, stabil békében vagyunk érdekeltek.

Elnök úrral beszéltünk arról, hogy milyen sajátos viszony fűzi Lengyelországot és Magyarországot is Ukrajnához, hogy bizony a történelmünkben vannak olyan nehézségek, amelyeket most félre kell tennünk akkor, amikor Ukrajna mellé állunk. Ukrajna ma Európa kapuját védi. Ukrajnában sok az ártatlan áldozat, ezért kell kiállnunk az ártatlan áldozatok mellett és az ukrán emberek mellett. Lengyelország és Magyarország szomszédos államként hasonló helyzetben van, hasonló nehézségekkel szembesült, amikor a háború kitörése után elindult a menekültáradat Lengyelországba és Magyarországra is. Lengyelországon és Magyarországon is egyszerre mozdultak meg az emberek, hogy segítséget tudjanak nyújtani. Nem volt kérdés. Nem mérlegelték azt, hogy ez nekik megéri-e, hogy ez nekik milyen fájdalomba, milyen nehézségekbe, milyen áldozatokba kerül. Ott voltak és az első perctől összefogtak, segítettek. Segítettek a civilek, segítettek a polgármesterek és segítettek a civil segélyszervezetek, segítettek az egyházak. A lengyelek és a magyarok is jelesre vizsgáztak emberszeretetből, segítségnyújtásból.

Mi egy tízmilliós ország vagyunk. Eddig 700 000 menekült érkezett az ukrajnai háború következtében és minden nap továbbra is 10-13 ezer ember lépi át az ukrán-magyar határt, tehát nagyon sokan vannak, akik Magyarországon is segítségre szorulnak. Mi pedig úgy döntöttünk, hogy ezeknek az embereknek segíteni fogunk, kerüljön az bármennyibe Magyarországnak. Az orosz vérengzést követően Bucsába magyar segélyszállítmány érkezett először.  50 milliárd forintot fordítottunk eddig a háború következményeiből fakadó válságkezelésre és a donorkonferencián 37 millió euró értékű támogatási csomagot ajánlottunk fel.

Ahogy elnök úr is említette, Magyarország energetikai szempontból nem független ország. Magyarországon szükség van az Oroszországból érkező energiaforrásokra. Ebből a szempontból nehezebb helyzetben vagyunk, mint a legtöbb európai uniós tagállam. Eddig megszavaztuk mind az öt európai uniós szankciós csomagot Oroszország ellen és megköszönöm Duda elnök úrnak, Andrzejnek, a támogatását akkor, hogyha segít a hatodik szankciós csomagban is érvényesíteni a Magyarország számára fontos szempontokat.

Magyarország elemi érdeke, hogy energetikai szempontból is több lábon álljon, hogy növeljük a szuverenitásunkat és az Oroszországtól való függetlenségünket ebben a vonatkozásban is. Ehhez viszont forrásokra, pénzre is szükség van. Ezért is köszönöm azt, hogyha Duda elnök úrral együtt felszólíthatjuk a Bizottságot arra, hogy a helyreállítási alapból nekünk jogosan kijáró összegeket minél előbb megkaphassuk, mind Lengyelország, mind Magyarország. Lengyelország és Magyarország Európában eddig is számíthatott egymásra. Ez a jövőben is így lesz, mi ebben mindketten eltökéltek vagyunk, és nem hagyjuk azt, hogy bárki éket verjen a lengyel-magyar barátság közé.

Végezetül említést szeretnék tenni arról is, hogy a háború mellett szót ejtettünk az Európa, és így Lengyelország és Magyarország számára, a jövőnk szempontjából talán legfontosabb, legsúlyosabb, legégetőbb kérdésről is. Lengyelország és Magyarország két keresztény ország. Mi keresztény alapokon állunk és számunkra a legfontosabb az, hogy a hagyományos családoknak minden lehetséges támogatást meg tudjunk adni. Európa jelenleg saját erejéből képtelen önmaga fenntartására. Nincsen olyan európai uniós ország, ahol elegendő gyermek születne ahhoz, hogy csak annyian maradjanak, mint ahányan most vannak. A fiatalok nem tudnak annyi gyermeket vállalni, mint amennyit szeretnének, ezért is fontos az, hogy Lengyelország és Magyarország is az elmúlt évtizedben mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyermekvállalásnak és a család bővítésének ne legyenek anyagi akadályai. Védjük az életet és védjük a családokat és védjük a gyermeket is. Számunkra fontos az, hogy a gyermekek fizikai, lelki, érzelmi biztonságban nőhessenek fel, ennek feltételeit biztosítani fogjuk.  A szülők joga a gyermekek nevelése, ezt a jogot nem veheti el tőlük senki, és minden ilyen kísérletnek ellent fogunk állni mi Magyarországon és itt Lengyelországban is.

Innen a Belvedere palotából egyenesen Lengyelország korábbi kiváló elnökének szobrához megyek és kifejezem a magyar embereknek a tiszteletét Lech Kaczyński előtt. Találkozom még Mateusz Morawiecki miniszterelnök úrral is és Elżbieta Witek házelnök asszonnyal is a mai nap folyamán. A Názáreti Nővérek Általános Iskolájába is ellátogatok majd, ahol találkozhatok majd nem csak lengyel és magyar gyerekekkel, hanem Ukrajnából menekült gyerekekkel is és örömteli hogy bejelenthetem, hogy 5 millió forintot ajánlok fel a személyes elnöki keretemből annak érdekében, hogy ebben az iskolában az Ukrajnából menekülő gyermekek számára minden nekik szükséges feltételt biztosítani tudjanak.

Ha nem is minden kérdésben egyeznek tökéletesen az érdekeink és a nézőpontunk, akkor is sokkal több az, ami összeköt bennünket, mint ami elválaszt. Örülök, hogy ez a mai megbeszélés is ennek szellemében telt. II. Szent János Pál holnap lenne 102 éves és ő 1991-ben mondott egy imádságot, ezzel szeretném befejezni a gondolataimat.

„Halld meg fiaid és leányaid egyöntetű kiáltását, az egész emberiség sürgető kérését: Ne legyen többé háború, visszafordíthatatlan kaland; Ne legyen többé háború, a szomorúság és erőszak útvesztője; Add meg korunknak a béke napjait. Soha többé háborút!”